Tíz civil szervezet közös nyilatkozatot tett közzé arról a kormányzati törvényjavaslatról, amely módosítaná a társadalmi egyeztetés szabályait, több időt engedve az érintettekkel való konzultációra. Az állást foglaló szervezetek, többek között az Amnesty, a Transparency, a Háttér Társaság, a K-Monitor és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a javaslat, amely az EU-s pénzek megszerzése érdekében született, csak látszatmegoldást kínál. 

Azzal kezdik, hogy a jogszabálytervezetekről való társadalmi egyeztetés az elmúlt években gyakorlatilag megszűnt Magyarországon. Ellenben olyan törvényjavaslatok kerültek az Országgyűlés elé, mint például a kata-törvény, amit minden előzetes egyeztetés nélkül fogadtak el. Ezért a civilek és alapvetően támogatják, hogy az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében változtassanak ezen, azonban a múlt héten benyújtott törvényjavaslatban nem látnak erre valódi garanciákat. 

Nem hajlanak a párbeszédre 

Szerintük eddig sem a törvény szövege okozta a legnagyobb problémát, hanem a politikai akarat és az elköteleződés teljes hiánya. Hiába írja elő jelenleg is a jogszabály, hogy minden törvénytervezetet nyilvánosságra kell hozni a véleményezés érdekében, ha ezt a kötelezettséget a minisztériumok folyamatosan figyelmen kívül hagyják – állítják.

Azt érzik, hogy a felmerült problémákat a most benyújtott törvény érdemben nem kezeli. A törvényjavaslat szerint a kormány „felelősséggel tartozik” azért, hogy éves szinten a jogszabálytervezetek 90 százalékában legyen társadalmi konzultáció. Azonban szerintük a javaslat érintetlenül hagyja a kivételek széles körét, amelyek meghatározzák, hogy mikor nem kell, illetve nem lehet társadalmi egyeztetésre bocsátani egy jogszabályt. Arra következtetnek, hogy az előírásnak akár úgy is megfelelhet a kormány, hogy az igazán fontos törvényjavaslatok nem kerülnek egyeztetésre.

A javaslat szerint a véleményezésre legalább nyolc napot kell biztosítani. Ez persze jobb, mint a jelenlegi törvényben szereplő „megfelelő idő”, ugyanakkor a terjedelmesebb javaslatoknál erősen kérdéses, hogy nyolc nap elegendő-e a megalapozott vélemény kidolgozására és benyújtására – állapították meg a civilek. 

Nem egy független szerv szankcionál 

A kötelezettségek betartását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellenőrizné, ami Orbán Viktor miniszterelnök irányítása alá tartozik. Úgy fogalmaznak, voltaképpen az állam egyik „keze” büntetné meg a másikat, ezért az is kérdéses, hogy szabálysértés esetén egyáltalán sor kerülne-e bírságolásra.

Sőt, a civilek szerint az utóbbi sem bírna érdemi elrettentő erővel, hiszen „a pénz csak az állam egyik zsebéből a másikba vándorolna”. Azt is leszögezik, hogy a bírságon felül más következménye nem lesz annak, ha egy törvényt a szabályok megsértésével hoznak meg. Valamint úgy látják, a szakmai szervezetekkel és a társadalommal való egyeztetésnek „jóval többről kéne szólnia”, mint hogy írásban véleményezhetik a javaslatokat. A civilek szerint KEHI által kiszabható szankciók helyett azt kéne elérni, hogy a kötelezettségek megszegésével hozott jogszabályok ne kerülhessenek az Országgyűlés elé. Ehhez javaslatokat is megfogalmaztak:

  • Feltételként lehetne szabni, hogy a miniszternek a benyújtáskor csatolnia kelljen a törvényjavaslathoz egy részletes indoklást arról, hogy az miért esik azon kivételek közé, amelyek esetében nem kötelező a társadalmi egyeztetés. 
  • Fontos lenne annak törvénybe foglalása is, hogy a társadalmi konzultáció elmaradása esetén az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az így meghozott törvényeket és rendeleteket. 

Mindehhez azonban valódi kormányzati elköteleződésre lenne szükség, valamint az érdemi társadalmi részvétel erősítésére – fogalmaznak az érintett civil szervezetek.