Azok a szakmák, azok az ágazatok sokkal hatékonyabban tudják a saját érdekeiket érvényesíteni, amelyeknek van minisztériumi képviselete, mondta, Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, 42. Construma megnyitóján.

A minisztérium 2022-ben azért jött létre, hogy egy olyan ágazatban, mint az építőipar, ahol a magyaroknak van keresnivalója, legyen szabályozó és az állami megrendeléseket koordináló tárca, egy olyan szereplő, ami a magyar érdekeket helyezi előtérbe. Ennek a minisztériumnak az a mottója, hogy a magyarok munkájából a magyaroknak legyen haszna, mondta a miniszterhelyettes.

A Hungexpon április 10-14 között tartják a nemzetközi építőipari szakkiállítást és vásárt. Magyarország és a kelet-közép-európai régió egyik legjelentősebb otthonteremtési fórumán a lakberendezés legfrissebb trendjeit mutatják be, a 12. Otthon Design Otthonteremtési szakkiállításon, és megrendezik a RENEO-t, amely az építőiparhoz és a megújuló energiákhoz kapcsolódó témákat ölel fel, valamint a Construma Kert kiállítást is. A rendezvényen összesen 400 kiállító mutatkozik be.

Egy közepes méretű ország esetében, mint Magyarország csak néhány olyan ágazat van, ahol a piac lehetőséget tud teremteni a magyar szereplőknek, mondta Csepreghy Nándor. Az elmúlt 14 év alatt a járműipar a magyar gazdaság megkerülhetetlen szereplője lett. A másik fontos szegmens az a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. És a harmadik ilyen ágazat az építőipar, ahol 2010-ig jellemzően a külföldi beruházások domináltak. 2010-2024 között 23,5 ezer milliárdot költöttek az ország fejlesztésére, 2010-hez képest 20 százalékkal magasabb a magyar szereplők pozíciója, sorolta a miniszterhelyettes.

Ezért sok konfliktust vállaltak fel Brüsszelben. Amikor bennünket piac befolyásolásával vádolnak, akkor fasorban sem vagyunk Ausztriához és Németországhoz és Franciaországhoz képest, utóbbi három országban a hazai részarány 90 százalék feletti, hívta fel a figyelmet Csepreghy Nándor.

Az építőipar jelenleg azért nem tud kitörni, mert kirívóan magas a hazai kamatkörnyezet, 6 százalékos hitelkamatot felett senki nem ruház be, leállnak a piaci- és magánmegrendelések is.

A másik probléma pedig az, hogy túl magasak az energiaárak, ez is hátráltatja a magyar építőipart abban, hogy versenyképes legyen. Jelenleg még mindig tart az orosz-ukrán háború, nincs olcsó pénz és ezért nagyon komoly alapanyagellátási gondokkal néz szembe az építőipar, mondta Csepreghy Nándor.

Úgy fogalmazott, hogy 2024 és 2027 között a pesszimista becslés szerint 15-20 milliárd euró idegen tőke jön Magyarországra, ez ipari központokra koncentráló gyárberuházásokat jelent majd. Ahhoz, hogy ez megtörténjen egy partnerségre van szükség, mert meg kell küzdeni a nyugat-európai konkurenciával, mert megjelent az európai piacon a kínai és a török kivitelezők is, és ezekkel a szereplőkkel kell felvenni a versenyt. Az energia kitettség tekintetében korszerűsítésre van szükség. A napokban bejelentett lakásfelújítási programnak is ez a célja.

Szeged és Debrecen környékén, a BMW és a BYD autóipari beruházások miatt a lakásépítők számára egy pilot program keretében kamattámogatási programot dolgoznak majd ki, jelentette be a miniszterhelyettes.

Úgy fogalmazott, az Építési és Közlekedési Minisztérium egy lobby minisztériuma a magyar építőiparnak. Nem a külföldiek kárára, de a külföldiekkel szemben szeretnék a hazai szereplőket helyzetbe hozni.

Nagy a visszaesés

Az építőipar rendelésállománya közel 20 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt, mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) elnöke. A szakmai szervezet vezetője azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy nagyon magas az import kitettségünk, 48 százalék, ezt csökkenteni kell. Hiányosak az adatbázisok, valamint az elmúlt években 42 százalékkal emelkedtek az építőiparban az árak. A mai magyar piac kétszámjegyű áremelést már nem bír ki, ha ez megtörténik, teljesen leállnak a megrendelések.

Koji László úgy véli, hogy a lakossági megrendelők, amíg 5 százalék alá nem csökkennek a hitelkamatok, addig nem fognak felújítani, építkezni. Az ÉVOSZ túl lassúnak tartja az MNB kamatcsökkentését.

 

Az építőipar egy orvosi ló

A Construma szakkiállítás indikátorként mondja meg, hogy mit várhat az építőipar az adott évtől, mondta, Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója, az ÉVOSZ hazai építőanyag-gyártó tagozatának elnökségi tagja. Korábban ezt így volt, de nem biztos, hogy idén is így lesz. Egy állatorvosi lóhoz hasonlította az építőipar teljesítményét, ami sokszor kiváló teljesítményt ér el, de sokszor a lónak is és az építőiparnak is mindenféle baja lesz. 2017-2020 között egy jól teljesítő piaccal találkoztak, amiben a 2016-os csoknak komoly szerepe volt. Korábban a Terrán üzemeiben hétből hét nap ment a termelés, 2023-ban drámai visszaesés történt és ez 2024-ben is folytatódik. 

Példaként említette, hogy

  • 10 százalékkal csökkent az átadott lakások száma,
  • az elmúlt 6-7 évben a megtervezett lakások száma évente 35 ezer körüli volt, ezt most visszaesett 20 ezer lakásra.
A tervek szerint 2025-ben negyedévente 2500 új lakás átadásra számíthatnak csak, ez további jelentős visszaesést jelent.

A lakáscélú hitelek összege 69 százalékkal csökkent a tavalyi első fél évben, ez a kevés a forrás nem fogja tudni működtetni a piacokat. Összesen 38 milliárd forint jutott új lakások építésre, 49 milliárd forint lakásvásárlásra, és 16 milliárd forint felújításra. Ebben a szegmensben átlagosan 40 százalékos volt a csökkenés.

Gondolni kell a fiatalokra

Úgy fogalmazott, hogy stimulálni kell a szektort, az állami támogatások nélkül nehezen fog visszarendeződni a piac. A fiatalok állami támogatás nélkül nem tudnak lakáshoz jutni. Egy olyan állami lakásépítési és felújítási rendszerre van szükség, ami szabályozottan kiszámíthatóan, hosszú távon tarja kézben az építőipart.

Magyarország felzárkóztatása a versenyképesség megtartásához rendkívül fontos, ezt a mostani volatilitást szinte lehetetlen kezelni. Gyártói oldalról azt látják, hogy megszűntek a alapanyaghiányok, az energiaárak visszarendeződtek, kielégítőek a gyártói kapacitások, erős a gyártói verseny, nincs olyan iparág, ahol 3-4 szereplő ne lenne a piacon, például a térkőgyártásban több mint 20 piaci szereplő van. Egy erős gyártói versenyben újra a kínálat határozza meg a piacot.