Nem igaz, hogy nem halálosabb a brit variáns

A magyar médiában több helyen jelent meg az a hír, hogy egy új Lancet tanulmány szerint nem halálosabb a brit variáns a korábbi változatoknál. Csahogy ez egyáltalán nem következik a kutatás eredményeiből - hívja fel a figyelmet a KOVIDők tudományos ismeretterjesztő szakblogon Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoportjának tagja.

Röst magyarázatában az A és B variánst hasonlította össze, ahol a B-vel való fertőződés után kétszer akkora eséllyel kerül valaki kórházba, de ha már kórházba került, akkor ugyanakkora eséllyel halálozik el, mint az a kórházi beteg, aki az A variánssal fertőződött meg. Ekkor a B variáns a fertőzöttek körében kétszer annyira halálos, mint az A - magyarázza Röst Gergely.

Amikor a B-vel való fertőződés esetén ugyanakkora eséllyel kerül valaki kórházba, viszont ha már kórházba került, kétszer akkora eséllyel lesz halálos a kimenetel, mint azon kórházi betegek esetében, akiket az A variáns miatt ápolnak ott, akkor könnyen belátható, hogy a fertőzöttek körében a B variáns ekkor is kétszer annyira halálos, hiszen adott számú fertőzöttből kétszer annyian fognak meghalni a B, mint az A variáns okozta megbetegedés esetén.

A kutató kiemeli, hogy ezeknek mindenféle kombinációját el lehet képzelni. Például, ha a B variánssal fertőzöttek közül 36 százalékkal többen kerülnek kórházba, mint az A variánssal fertőződött betegek közül, és a kórházi kezelésre szorulók között 25 százalékkal többen haláloznak el a B variánssal fertőződött betegek, mint az A variánssal bekerültek közül, akkor a B variáns összességében 70 százalékkal halálosabb.

Mi a helyzet a brit variánssal?

A brit variáns esetét Nick Davies, az LSHTM epidemiológusának táblázata alapján szemlélteti a Facebookon is megjelent posztjában.

Röst szerint a zölddel bekeretezett részből lett a több médiafelületen megjelent hír, ami a kutató szerint azt mutatja, hogy a kórházban kezeltek között hasonló arányú volt a halálozás és a súlyos kimenetel a régi és az új variánssal fertőzötteket összehasonlítva. Ez azonban Röst szerint nem mond semmit a halálozási arányról, mert ahhoz a kórházba kerülési arányt is ismerni kell. Az erre vonatkozó becsléseket láthatók a fenti ábrán a sötétkék keretben, ami kerekítve 60 százalékkal nagyobb kórházba kerülési arányt mutat. A fertőződés utáni elhalálozás kockázata tehát 1*1,6=1,6-szeres a régi variánshoz képest - hangsúlyozza Röst.

Nincs változás a tudományos konszenzusban

Ez pedig a tudós szerint teljesen egybevág azokkal a becslésekkel, amelyek a fertőződés utáni elhalálozás kockázatát közvetlenül, más módszerekkel mérték a tesztpozitívak (fertőzöttként regisztráltak) körében (lásd a pirossal bekeretezett részt), ami szintén körülbelül 60 százalékkal nagyobb halálozási arányt mutat (vagyis piros = kék szorozva zöld). A friss Lancet-cikk így összhangban áll az eddigi ismereteinkkel:

- mutat rá Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem, Járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoportjának tagja.