A szezonális hatásokon kívül a lakosság egészségügyi állapotának kedvezőtlen alakulása, illetve a drágább és nagyobb támogatásban részesülő készítmények elterjedése oda vezetett, hogy idén már elköltötték a gyógyszerkassza 45,5 százalékát. Az OEP számításai szerint változatlan tendencia mellett a gyógyszerkiadások 25 milliárd forinttal haladhatják meg az idei előirányzatot. A kassza évek óta deficites, a hiány mértéke az elmúlt hat évben évi 15–20 milliárd forint volt. Az OEP, illetve az EüM többek között az orvosi érdekeltség megteremtésében látja a kiadások mérséklésének útját. Hazai modellkísérletek bebizonyították, hogy költséghatékony gyógyszerezéssel 8 százalékos csökkenést is el lehet érni az egy receptre eső támogatásoknál. Az egészségpénztár kimutatása szerint az egy receptre jutó támogatás összege a két évvel ezelőtti 5600 forintról 8700 forintra emelkedett, ám a terven felüli kiadások miatt a támogatás aránya a teljes árhoz viszonyítva továbbra is a korábbi 65–68 százalékon áll. A kormány az eredmények közt könyveli el a gyógyszergyártókkal kötött 3 éves megállapodást, amelynek a végrehajtása 6,95 milliárd forint többletkiadással jár. Az OEP a fix támogatásban nem részesülő, 500 forint fölötti termelői árú gyógyszereknél idén 2,5 milliárd, míg az 500 forint alatti készítményeknél 850 millió forintos kiadásbővülést vár. A fix támogatásban részesülő szereknél szintén 2,5 milliárdos kiadásnövekménnyel lehet kalkulálni, ám az – olcsóbb termékek forgalmának emelkedését eredményező – „fixesítéstől” remélt 3 milliárdos megtakarításnak köszönhetően végeredményben 1 milliárdos megtakarítás érhető el idén ebben a termékkörben. A patikákat képviselő Magyar Gyógyszerész Kamara által leginkább kritizált elemek közé tartoznak a gyógyszertári árrésre, a gyógyszerek bonthatóságára vonatkozó javaslatok. A minisztérium a 3500 forint feletti árú gyógyszerek árrését 630 forintban maximálná, amitől 4,2 milliárd forintos megtakarítást vár a tárca. A kamara szakértői azonban – akik szerint az intézkedés 10 százalékkal csökkentené az árréstömeget, a megtakarítást viszont a 2 milliárd forintot sem érné el – úgy vélik, hogy a javaslat az eredeti szándékkal ellentétes hatást válthat ki, mivel a kisebb kiszerelésű, drágább gyógyszercsomagok felbontására sarkallhatja a patikusokat. Egyes számítások szerint akár 10 milliárd forinttal is emelheti a gyógyszerkiadásokat egy ilyen irányú változás. Szakértők ezért az árrés maximálása helyett inkább azt javasolják, hogy a 3500 forintot meghaladó termékkörben új, degresszív árréssávokat állapítsanak meg. A kamara szerint nem engedhető meg, hogy a patikai árrés a nagykereskedelmi árrés szintje alá süllyedjen.