Az uniós támogatásban részesült cégek árbevétele 2010 és 2019 között ötödével lassabban nőtt, mint az összes többi cégé - írja saját számításai alapján a G7. A támogatást elnyerő nagyvállalatok növekedése maradt el leginkább az átlagtól, míg a kisebb cégeknél, ha enyhén is, de átlag feletti volt a dinamika. A nagyvállalatok uniós pénzekből való támogatása ezek szerint sokkal kevésbé tűnik hatékonynak.
Márpedig a 250 főnél nagyobb vállalatok 2010-ben a teljes támogatási összeg 17 százalékát, azaz 31 milliárd forintot kaptak meg, Bár jó eredménynek tűnhet elsőre, hogy nagyon magas volt a foglalkoztatott nélküli vagy egy fővel működő cégek megugrása, azt érdemes figyelembe venni, hogy ez azt (is) jelenti, hogy ezek egyetlen évtized alatt sem törtek ki a mikrovállalkozás kategóriájából. Összesen 411 egyetlen fős cég jutott EU támogatáshoz 2010-ben, és 354 ebben a kategóriában is maradt még 2019-re is.
Mindez arra a jelenségre utal, amely szerint sok cég a járadékvadászatra, vagyis a támogatások lehívására építi az üzleti modelljét, sokkal kevésbé valós, üzletileg megalapozott tevékenységre. Ilyen rossz eredmények láttán gyakori érv a vállalatok közvetlen támogatása mellett, hogy támogatás nélkül talán nemcsak csökkent volna a munkavállalói létszámuk, de akár még meg is szűnhettek volna, vagy nagyobb lehetett volna a visszaesésük. Ez persze lehetséges, de a rosszul működő cégek megszűnése önmagában nem lenne probléma, csak a piac tisztulása, vagy új, jobban működő cégek indulásának motivációja.