Keményen átrendezhetné az élelmiszer-kiskereskedelmi piacot, ha pénz helyett Erzsébet-utalványt kapnának készpénz helyett családi pótlékként, gyermekvédelmi támogatásként a családok. A hétvégén tették közzé, hogy április közepéig kell megvizsgálnia Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, hogyan fizethető ki pénzbeli ellátás helyett utalványban több szociális juttatás, így például a családi pótlék, a lakásfenntartási támogatás, a rendszeres szociális segély és az átmeneti segély - a kormány erről szóló döntése a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A lakásfenntartási támogatás esetében nyilván szabálymódosításra lenne szükség, hiszen azt értelmetlen volna kizárólag élelmiszerre költhető utalványban adni.

Jutalékok és kamatnyereség az államnál

A magyar költségvetés hivatalos adatai szerint 2011-ben összesen 342,5 milliárd forintot fizettek ki családi pótlék jogcímen, illetve 7 milliárd forintot "pénzbeni gyermekvédelmi támogatások" jogcímén.

Amennyiben ezeket teljes mértékben utalványban fizetnék ki, az állam jogosult lenne a kereskedők által megfizetett jutalékra (a közzétett általános szerződési feltételek - ÁSZF - szerint ez alapesetben 6 százalék+áfa, bár a megkötött szerződések esetében beszéltek 3 százalékról is), egyszeri partnerkapcsolati díjra (partnerenként 6000 forint), illetve kiszámlázzák az utalványok feladásához kapcsolódó postai díjakat is.

Egy év alatt, ha a családtámogatások összegét változatlannak vesszük (az egy főre jutó juttatás mértékén idén nem változtattak, csak a demográfia módosíthatja a teljes összeget), akkor az állam bruttó 26 milliárd forint feletti kereskedői jutalékra tehetne szert. Persze ha mégis csak 3 százaléknyi jutalék lenne az általános, akkor ennek felét, 13 milliárdot fogna meg. (Az ÁSZF-et az állami kibocsátó egyoldalúan is megváltoztathatja.)

Emellett a fizetési haladék sem jelent elhanyagolható tételt. Az állam az utalványok kibocsátásakor csak azok gyártási és disztribúciós költségét fizeti meg, beváltani viszont a kézhezvétel utáni egy évben lehet. A legtöbbet minden bizonnyal abban a hónapban fogják beváltani a háztartások, amikor megkapják, míg mások gyűjtögetik és később, egyben költik el. Az elméleti kamatveszteséget ez időszak alatt a gyűjtögető fogyasztó viseli (ha ugyanis készpénzben kapná a juttatást, akkor berakhatná elvileg bármely megtakarítási formába is, évi 3-9 százaléknyi kamattal). Az utalvány beváltásakor viszont már a kereskedő szenvedi el a kamatveszteséget, mivel a várakozások szerint az állam majd csak 30-75 napra fizet onnantól, hogy a kérelem beérkezik hozzá, az elköltés hónapja utáni hónapban.

Ha a támogatások összege egy hónapban majdnem 3 milliárd forint, akkor 30 napra ez körülbelül 167 millió, 75 napra 419 millió forintot jelent a 7 százalékos jegybanki alapkamattal számolva. Mivel a kereskedő nem naponta nyújtja be az utalványokat, ezért a 75 napos kifizetés valószínűleg közelebb áll a valósághoz. Egész évben ez akár 2-3 milliárdnyi elméleti kamatveszteséget kitehet.

Előny az elfogadóknál

2011-ben összesen 7900 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom, amiből KSH adatok alapján kb. 28 százalékkal, 2212 milliárd forinttal részesedtek az élelmiszerek és a nem alkoholtartalmú italok. Az évente 350 milliárd forintot közelítő családi pótlék és pénzbeli gyermekvédelmi támogatás teljes mértékében élelmiszerforgalomba való terelése tehát a teljes élelmiszerforgalom 15-16 százalékát tenné ki, amit csak a szerencsés kiválasztottak üzleteiben lehetne elkölteni. Természetesen ez javarészt nem új pénz - hiszen nagyon sokan eddig is élelmiszerre költötték a juttatást vagy annak legnagyobb részét.

A fogyasztók egy része viszont nyilván nem az Erzsébet-elfogadóhelyeken vásárolt be - már csak azért sem, mert a népszerűnek számító külföldi láncok között eddig csak a Tesco lépett be az elfogadók sorába -, ám az új rendszer, megvalósulása esetén, részben átirányíthatja őket. Ez a többletforgalom ellensúlyozhatja a kereskedők explicit és implicit kiadásait.

A versenyhivatal még vizsgálja

Az Erzsébet étkezési utalványokkal kapcsolatban a GVH jelenleg előzetesen azt vizsgálja, hogy a kibocsátást befolyásoló speciális járulékkedvezmények versenykorlátozóan befolyásolhatják-e az étkezési utalványok piacát, illetve, hogy az utalvány-elfogadó helyekkel kötött/kötendő szerződések tartalmazhatnak-e versenykorlátozó elemeket, válaszolta esetleges piaci, versenyjogi problémákra vonatkozó kérdésünkre a Gazdasági Versenyhivatal. Ennek az előzetes vizsgálódásnak eredményétől függően dönt majd a GVH arról, hogy indít-e - és ha igen, minek a tárgyában - versenyfelügyeleti eljárást vagy kezdeményez-e más lépéseket. Mivel a fent említett gyakorlat szabályozása még kialakulatlan, elsősorban a szerződéskötéssel kapcsolatos gyakorlat kialakulása után, annak alapján lehet ilyen kérdésekre választ adni. Egyelőre ilyen kialakult gyakorlatról nincs tudomása a hivatalnak.

Az Erzsébet-utalványok használatának más támogatási rendszerekre történő kiterjesztése elsősorban szociálpolitikai döntés, nem piaci magatartás a GVH megítélése szerint, ezért feltehetően nem esik a magyar versenytörvény hatálya alá.

Hasonlóképp vélekedett a megkérdezett Országos Kereskedelmi Szövetség is, megjegyezve, hogy korábbi hírek szerint az Európai Unió is vizsgál bizonyos részleteket az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban, ám ez az eddigi, munkavállalóknak nyújtott utalványok piacára vonatkozik. A juttatások esetében az OKSZ is elsősorban szociálpolitikai kérdésként kezelné az ügyet, az Erzsébet-utalvány kibocsátójával jelenleg folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, hogy remélik, a kormány a kiskereskedelmi szektorra kedvező döntéseket hoz majd.