Székely László a vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította. Abban az állt, hogy a panaszos a gyermekei után járó családi pótlékhoz azért nem jutott hozzá, mert zárolták a folyószámláját, a jelenlegi állandó lakcímre pedig a főbérlő tiltása miatt nem tudott bejelentkezni.

Egy civil szervezet is jelezte az alapjogi biztosnak, hogy Magyarországon jelenleg problémás több ezer gyermek tényleges lakhatásának igazolása. Hivatalosan rendezetlen lakcímük miatt pedig a szülők a gyermekeik után igénybe vehető szociális és családtámogatási ellátásokhoz nem juthatnak hozzá, vagy csak jelentős akadályok árán.

Kapcsolódó

Az ombudsman egy korábbi jelentésében kiemelte, sok olyan ember van, aki nem hajléktalan, van életvitelszerű tartózkodási lakhelye - például albérlete -, de abba valamilyen okból nem tud bejelentkezni.

Ebben az esetben a hatóságok általában a települési szintű lakcímkártya használatát javasolják, a jelentésben viszont Székely László arra hívta fel a figyelmet, hogy annak tulajdonosát gyakran hajléktalannak vélik, ezt pedig az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértéssé minősítése után még inkább el szeretnék kerülni.

A lakcímkártyával nem rendelkező gyermekek, szüleik hozzájutnak a legfontosabb személyes alapszolgáltatásokhoz, de ez a minimális "szolgáltatáscsomag" az állam gyermekvédelmi kötelezettségének teljes körű teljesítése szempontjából nem elégséges.

Pontos lakcím hiányában a pénzbeni ellátásokat folyószámlára is lehet kérni, a vizsgálat viszont feltárta, hogy a gyermekvédelmi ellátások védelme nem minden számlán biztosított. Ha a folyószámla például egyben hiteltörlesztő számla is, akkor a késedelmes tartozást azonnal, teljes összegében levonhatják a számlára érkező összegből.

Székely László megállapította: közvetve az érintett gyermekek jogainak sérelméhez vezethet, hogy egyes családok nem jutnak hozzá a jogszerűen megállapított pénzbeni ellátásokhoz. Ezek átvételének adminisztratív akadályozottsága az egész család anyagi ellehetetlenüléséhez, akár a gyermekek családból való kiemeléséhez is vezethet - írta.

Az ombudsman azt javasolta, alakítsanak ki egy támogató jogszabályi környezetet, amelynek révén az ellátások mindenképpen eljutnak a családokhoz.

Emellett részletes jogalkotási, jogalkalmazási, illetve a jogtudatosság növelését szolgáló javaslatot tartalmazó ajánlást fogalmazott meg. Intézkedésre kérte a belügyminisztert, az emberi erőforrások miniszterét és az igazságügyi minisztert, valamint ajánlást tett a Bankszövetség, a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta Zrt. elnökének.