Az ítélettel az elsőrendű vádlott esetében másfél évvel enyhítette a törvényszék az első fokon eljáró Soproni Járásbíróság ítéletét, míg a harmadrendűét helybenhagyta, így az jogerőre emelkedett. A másodrendű vádlott büntetése már az elsőfokú tárgyalás után jogerőre emelkedett. A vádlottak közeli rokoni kapcsolatban állnak egymással.
A tényállás szerint a bűncselekményeket az elsőrendű vádlott tervelte ki, amelynek lényege, hogy idős, egyedülálló nők megtévesztésével jutottak be a lakásaikba. Az ingatlanokban a másodrendű vádlott vízvezetékszerelői munkálatokkal elterelte a sértettek figyelmét, amíg az elsőrendű vádlott megkereste az értékeket. A harmadrendű vádlott autóban ülve figyelte a környéket.
Kapcsolódó
A vádlottak a sértetteket a társasházak kapucsengőin található nevek alapján választották ki: a régi hangzású nevek, az özvegy előtag vagy -né toldalék utalt arra, hogy az ott lakó vélhetően idős, egyedülálló nő.
Előfordult az is, hogy a társasházak alsó szintjein lévő erkélyek, ablakok megfigyelése alapján választottak sértettet. Idős korra utaló jel volt a sok virág, a régimódi mintájú függöny vagy a rendezetlen erkély.
A vádlottak ezzel a módszerrel harmincnyolc esetben tulajdonítottak el ékszereket és készpénzt.
A másodfokú tanács a határozat indokolásában rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást szabályosan végezte, a tényállást helyesen állapította meg. A járásbíróság által kiszabott büntetés ugyanakkor az elsőrendű vádlott esetében túlzottan súlyos, vele szemben a büntetéskiszabási célok eléréséhez rövidebb tartamú szabadságvesztés is elegendő a törvényszék szerint. Az ítélet kiszabásakor figyelemmel volt a tanács arra is, hogy az elsőfokú ítélet után a vádlott hat sértettnek megfizette a kárát.