A NAV az elmúlt években számos, egyenként több száz millió forintos, sőt, akár pár milliárdos költségvetési csalást elkövető cégláncolatot derített fel, jellemzően úgy, hogy az ország számos pontján egyszerre csaptak le a nyomozók. Ezek a láncok - az adócsalásra koncentráló munkaerő-kölcsönzés mellett - nem ritkán számlagyárként, cégtemetőként is működtek. Az egyik legnagyobbnak számító, az egész országot lefedő úgynevezett egri ügyben mintegy tízezer munkavállaló és közel száz gyanúsított érintett. A legutóbbi esetben Baranyában csaptak le a kommandósok.

Ezek kapcsán arról kérdeztük a NAV szakértőit és Dénes Rajmund Rolandot, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökét, hogy a munkavállalók miről ismerhetik meg az illegálisan működő kölcsönzőket, milyen hátrányok érhetik őket és az adócsaló cégekkel szerződő vállalkozásokat.

Így ellenőrizheti a tb-jogviszonyát és azt, hogy be van-e jelentve:

  • Nulladik lépés, még a munkába állás előtt: nézzen utána: mit hallott a cégről, mióta működik, van-e honlapja, vezetékes telefonszáma, bejelentett telephelye, ott jól láthatóan cégtábla ki van-e helyezve.
  • A munkavállalás előtt célszerű - bármely - leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján (www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok), ahol az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodókat, amelyeknél kockázatos lehet a munkavállalás.
  • A foglalkoztatótól igazolást kérhet a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételről, bejelentésről, továbbá a béréből levont járulékokról.
  • A munkavállaló az Ügyfélkapu segítségével ellenőrizheti, hogy bejelentették-e, illetve munkabére után a megfelelő járulékokat megfizették-e. (Az adócsaló cégek a legtöbb esetben egyik kölcsönzött dolgozójukat sem jelentik be vagy a bejelentés napján még aznap kijelentik, így sem adót, sem járulékot nem fizetnek.) A Ügyfélkapun keresztül lekérdezhető a tb egyéni számla, mely tartalmazza azt, hogy mely munkáltató, mikor, és milyen összegben vallott járulékokat a magánszemélyre vonatkozóan. Ezek az adatok azok, melyek a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokra való jogosultságnak a feltételei.
  • Az egészségügyi szolgáltatók valamennyi orvos-beteg találkozó alkalmával, illetve a gyógyszertárak a vények beváltásakor online módon ellenőrzik, hogy a beteg szerepel-e az egészségbiztosítónál a jogosultakról vezetett nyilvántartásban. Amennyiben a taj-kártya érvényes, a beteg biztosítási jogviszonya rendezett, akkor ún zöld lámpát kap, pirosat pedig akkor, ha a taj-kártya érvényes, azonban a jogviszonya rendezetlen. Könnyen összejöhet a piros lámpa, ha a sűrűn változó munkáltatói nem jelentik be a NAV-nál.

Így csinálták a lebukottak

Egyes cégek kihasználják az emberek jóhiszeműségét és dolgozni akarását, a NAV pedig igyekszik kiiktatni az ilyen illegálisan működő vállalkozásokat: a munkaerő-kölcsönző szektort a NAV mindhárom szakterülete figyeli és ellenőrzi - mondta a Napi.hu-nak Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője. Hozzátette: az ilyen típusú ügyekben a NAV pénzügyi nyomozói, adórevizorai, pénzügyőrei szorosan együttműködnek, több munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó bűnszervezeteket sikerült is már lebuktatni. Ezekben az ügyekben elsősorban vagyonőri és takarítási munkákat végző cégek vettek részt.Az alkalmazottakat jellemzően bejelentették, de járulékokat nem fizettek utánuk. Általában az akciók során a pénzügyőrök foglalkoztatottság-ellenőrzést, a revizorok pedig adóellenőrzéseket végeznek, így az elkövetők a büntetőjogi szankciók mellett egyéb, igazgatási bírságokra is számíthatnak. Jellemző, hogy az elkövetők célja a munkavállalók után fizetendő járulékok, és az általuk nyújtott szolgáltatás utáni áfafizetés elkerülése.A pénzügyi nyomozók tapasztalatai szerint az utóbbi időben ugyanakkor a cégek - a lebukást követően - legalizálják munkavállalóik alkalmazását, hiszen egyébként valós munkákra, szabályos alvállalkozói szerződéseket kötöttek.

Gyanakodjon, ha ezt tapasztalja:

  • Gyakori szerződésmódosítás: bár a munkavállaló továbbra is ugyanazon a munkahelyen dolgozik, de a szerződését a munkáltatónál bekövetkező újabb és újabb változás miatt kell módosítani - ekkor gyanakodhat, hogy csalási konstrukcióba vonják be.
  • Gyakran változik a cég: óvatosságra intő lehet, ha ciklikusan, egy-két, vagy akár félévente nevet változtat a cég vagy a struktúra, főleg, ha a dolgozóikat is össze-vissza "pakolgatják".
  • Nincs munkaszerződés: gyanús körülmény lehet a munkavállaló számára, ha nem írt alá munkaszerződést, vagy ha alá is írt, nem kapott belőle egy példányt, vagy nem kapott munkaköri leírást, bérjegyzéket.
  • Fizetés a zsebbe: az sem utal tiszta helyzetre, ha a munkabérét nem a szerződésben foglaltaknak megfelelő összegben kapja. Ilyen lehet, ha kevesebb összeg van a szerződésben, de ő ennek ellenére zsebbe többet kap. A legbiztosabb, ha átutalással kapja meg a teljes munkabérét.

Így járhat nagyon rosszul a munkavállaló:

  • Csalás: ha a szerződésben szereplő alacsonyabb összegen felül zsebbe is kap fizetést a dolgozó, és erről a konstrukcióról tud, viszont ellene nem tesz semmit, a munkavállaló maga is érintett lesz a csalásban.
  • Nincs táppénz: amennyiben a munkáltató bejelenti a dolgozót a NAV-nál, a tb-járulékokról szóló bevallást viszont nem nyújtja be a foglalkoztató, vagy nem a valós adatokkal nyújtja be, akkor egy esetleges betegség esetén a dolgozó meglepődve fogja tapasztalni, hogy nem kapja meg a pénzbeli ellátást.
  • Ugrik nyugdíj és a gyed: egy csalárd konstrukció alkalmazásával a bejelentés, bevallás hiánya miatt a foglalkoztatottak érdekei, jogai is sérülnek, nem, illetve nem a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján részesülnek a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokban (pl: táppénz, szülés esetén csecsemőgondozási díj, gyed, baleset esetére előírt magasabb összegű táppénz), és a jövőben megnyíló nyugdíjjogosultsága is veszélybe kerülhet.
  • Se szabadság, se szülési szabadság: a szabálytalan foglalkoztatásnak munkajogi következményei is vannak, a munkavállaló nem részesül munkajogi védelemben, mint pl. a munkaidő, a pihenőidő, a szabadság, a betegszabadság, a szülési szabadság, az alapbér, a bérpótlékok, a munkabér védelme, stb.
  • Nincs referencia: későbbi munkavállalása során a már átalakult, megszűnt cégtől nem tud referenciát kérni.

Hátrányban a munkavállalók

A munkaerőt kölcsönvevők számára a jogszabályok sokkal több eszközt biztosítanak, mint ami a kölcsönzött munkavállalók számára elérhető, alkalmazható - hívta fel a figyelmet Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke. Hozzátette: az MMOSZ egyik alapító tagja, a Humán Centrum Kft. már korábban megfogalmazott egy 7 pontból álló szakmai ajánlást, ami alapján a munkaerő-kölcsönzést igénybevevő cégek egyszerű, könnyen ellenőrizhető adatok mentén választhatják ki a hr-szolgáltatót.

Így járhat pórul a kölcsönbe vevő cég

Az ellenőrzések során a NAV azt is vizsgálja, hogy tudott-e, tudhatott-e a kölcsönzést igénybe vevő vállalkozás a szabálytalan foglalkoztatásról, esetleg közreműködött-e annak működtetésében. A legtöbb esetben a jóhiszemű kölcsönvevők akár abba a helyzetbe is kerülhetnek, hogy a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók visszamenőleges hatállyal az állományukba kerülhetnek - hívja fel a figyelmet az MMOSZ elnöke.

Azért is érdemes körültekintően választani, mert a fiktív alapon működő, nem szakmai tevékenységet ellátó kölcsönbeadó szabálytalan foglalkoztatás esetén a kiszabott bírságot nem fogja kifizetni, az esetlegesen okozott anyagi és nem anyagi kárt nem fogja megtéríteni.

A fiktív alapon működő vállalkozás bevonása a termelést, kiszámíthatóságot is veszélyezteti, a kölcsönvevőnek ilyen partner választása esetén nincsen jogi eszköze a teljesítés megkövetelésére.

Bukhatnak a cinkosok is

A NAV ellenőrzési tapasztalatai azonban - fogalmazott válaszában az adóhatóság - inkább abba az irányba mutatnak, hogy a munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő cégek jelentős számban maguk is tevékeny résztvevői a költségvetési csalásnak, nem csupán áldozatok.

Az alkalmazottakat korábban szabályszerűen bejelentő, a bérük után a járulékot jogszerűen megállapító, bevalló és megfizető adózók vagy saját kezdeményezésre vagy egy "közvetítő" figyelemfelhívására korábbi jogkövető magatartását átmenetileg feladva közvetlenül vagy közvetett formában munkaerő-kölcsönző társaság szolgáltatását veszik igénybe, amelynek fő célja a munkavállalók után fizetendő járulékok minimalizálása. Amennyiben azonban a NAV feltárja a szabálytalan foglalkoztatást, a valódi (korábbi) munkáltatóhoz telepíti az adó- és járulékterhek fizetési kötelezettségét és az ehhez fűződő szankciókat.

Éppen ezért a jogkövető adózók számára is javasolt alaposan megfontolni a munkaerő-kölcsönző társaságok igénybevételét, hiszen nem megfelelő körültekintéssel akár jelentős összegű adóhiány és bírságok veszélyének tehetik ki magukat a foglalkoztatók - tereli a megbízható munkaerő-kölcsönzők felé a megbízókat az adóhatóság.

Ezek a legfertőzöttebb területek

A NAV szerint a nagyszámú alkalmazottat igénylő, magas bérköltséggel járó tevékenységet végző gazdasági társaságokra jellemző ez a csalási konstrukció, az ellenőrzési tapasztalatok alapján főként személy- és vagyonvédelmet, takarítást, szállítmányozást, építőipari tevékenységeket végző vállalkozások körében. A konstrukció alkalmazása nem köthető földrajzi elhelyezkedéshez, azaz az ország bármelyik területén előfordulhat. Az ellenőrzés természetesen abban az esetben sem kerülhető el, ha a konstrukció részesei különböző illetékességi területekhez tartoznak.

Dénes Rajmund szerint a vagyonőrzés "népszerűsége" egy nem túl szerencsés jogszabályi változásnak köszönhető: a vagyonőrzési tevékenység ellátása esetén kizárták ugyanis további alvállalkozói lánc bevonását. A szövetség elnöke szerint az utóbbi 2-3 évben a speciálisan ezeket a tevékenységi köröket kiszolgáló cégek száma akár 200-300 is lehet. Területi lefedettségük nem meghatározható, jellemzően lokális, helyileg vagy regionálisan működő cégekről van szó.