A gazdasági válság legnehezebb éveiben Magyarország megúszta az összeomlást, sőt a GDP teljesítménye és az adósságráta csökkentése terén is jobban teljesített, mint számos nyugat-és dél- európai ország - értékelt a lapnak.
Szerinte azonban nem szabad a megelőző időszak viszonylag jó teljesítményét mechanikusan előre vetíteni, abból kiindulva, hogy a jövő olyan lesz, mint a múlt. Márpedig a világgazdaság folyamatai jelenleg kedvezőtlen irányba változnak.
A világgazdaság - jórészt a kínai gazdaság által kiváltott - lassulása sem kedvez az olyan kicsi, nyitott és a kivitelre ráutalt államnak, mint Magyarország. Ezért a teljesítmény megőrzésére - és még inkább javítására - pótlólagos erőfeszítésekre lesz szükség.
Úgy látja, a kormányzat gazdaságfejlesztési irányaiban nem látni a közös rendezőelvet, s bár 2012-ig, amíg a közvetlen veszélyeket kellett elhárítani, még megmagyarázható volt az ötletszerű konventkormányzás, mostanra megfelelő stratégiát kellett volna kidolgozni.
Tőkekivonás az oktatásból - nem épp a helyes irány
Közvetlen gazdasági bajok nincsenek, lehetnek azonban, ha nem költünk többet kutatás-fejlesztésre és oktatásra - hívta fel a figyelmet. Nem is elsősorban felső- és középfokú oktatásra - bár az is fontos lenne -, hanem a háromtól tizenkét éves korig tartó szakaszban kellene a jelenleginél sokkal többet költeni a gyerekek képzésére, mert ebben az időszakban szinte minden eldől.
Úgy látja, az ötletszerű gazdasági kormányzás állandósítja a gazdasági szereplők számára a kiszámíthatatlanságot. Ez bizalmatlanságot szül, senki se tudja, mit hoz vagy visz a holnap. Ezért tartósan visszafogott a magánszféra beruházási hajlandósága.
Növekedési pályára állt a magyar gazdaság
A magyar gazdaság 2013-15 közt növekedési pályára állt, persze az is igaz, hogy az élénkülést jórészt az uniós források beáramlása hajtotta. Az már más kérdés, hogy milyen volt ezen források felhasználásának hatékonysága: hiszen amíg a beáramló uniós támogatás 2015-ben például a GDP 4,5 százalékát tette ki, addig a növekedés csak három százalék volt. Az a kérdés, mennyi ideig és milyen áron lehet fenntartani ezt a fajta növekedést.
A megoldás az lenne, ha a kiszámíthatóbb gazdaságpolitikának köszönhetően nőne a közbizalom, a megtakarítási és a beruházási kedv, s így megmozdulnának a befektetéseket finanszírozó külső és belső források. Arra pedig, hogy most kedvező a nemzetközi környezet, s ezért fut a szekér, nem lehet építeni, mert nem mindig lesz ilyen a világ - figyelmeztetett.
Szerkezeti reformok nélkül kifulladás jöhet
Az alacsony szintről induló, kezdetben gyorsan fejlődő országok növekedése egy szinten hajlamos megrekedni. Ezt láttuk Dél-Afrika, Brazília, újabban Kína esetében is - magyarázta Csaba László a Magyar Nemzetnek.
Az elemzések arra utalnak, hogy külön szerkezeti reformok nélkül a növekedés láthatatlan hajtómotorjai kifulladnak. Ilyen az innováció, ha az azt megalapozó oktatás és kutatás lemarad, és ilyen az is, ha a népszerűségi szempontok hátráltatják a versenyképességet biztosító szerkezeti reformokat. Ha a kabinet nem módosít irányt, nagy a veszély, hogy a magyar gazdaság is beleragad a közepes fejlettségi csapdába.