Tizenkét éve lejárt Magyarországon az az irányelv, hogy mikor kell  császármetszést végezni egy szülés során. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint 2013 óta nincsenek érvényes szakmai irányelvek se a császármetszésről, se a gyermek túlhordásáról, se pedig a szülésmegindításról. A számok sokkolóak, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői ajánlását, - ami szerint a császármetszések arányának 15 százalék körül kellene alakulnia - Magyarország két és félszer túllépi, az OECD országok rangsorában is az első között állunk a császármetszések száma alapján.

A szakmai irányelvek kidolgozásáért korábban a kamara felelt, de az állam húsz éve elvette ezt a jogot, és rossz gazdája a feladatnak, hiszen nem frissülnek megfelelően a szakma szabályai, közölte a MOK.

  • Nincs egységes szakmai útmutatás: kórházanként és orvosonként eltérhet a gyakorlat, ami bizonytalanságot okoz a kismamáknak. 
  • Növekedhet a kockázat: felesleges vagy épp késlekedő beavatkozások is előfordulhatnak, mert nincs egyértelmű, friss szakmai szabályozás.
  • Eltérő ellátás, kiszámíthatatlanság: nem mindegy, hogy hol és kinél szül valaki, mert nincs egységes irányelv.
  • Jogi bizonytalanság: az orvosoknak és a kórházaknak is nehezebb bizonyítani, hogy megfelelően jártak el.
  • Nemzetközi lemaradás: a fejlett országok rendszeresen frissítik az ilyen irányelveket, sőt, nyilvános statisztikákat vezetnek, ezáltal javítják az ellátást. Nálunk viszont 2013 óta még ezek az alapvető dokumentumok sem frissültek.

Kapcsolódó

Eltérő a protokoll, ami bizonytalanságot kelt

Van egy másik 2019-es szülészeti irányelv, ami szintén már 2022-ben lejárt, mondta Kiss Verus, a Császárvonal alapítója. Azért is lenne fontos, ha lenne friss szakmai irányelv a császármetszésről, a gyermek túlhordásról és a szülésmegindításról, hogy ne helyi protokollok alapján döntsenek ezekről a beavatkozásokról az orvosok.

Példaként említette Kiss Verus, hogy Budapesten belül is nagyon eltérő helyi protokollok szerint dolgoznak: míg ugyanazt az édesanyát az egyik kórházban császáros előzménnyel például kiírnák programozott császárra a 38. héten, addig egy másik intézményben akár a 41. hét után is várnak vele, és hüvelyi szülésbe engedik. Ez kiszámíthatatlan az édesanyák számára is, nekik kell nyomozni, hol milyen lehetőségeik vannak, hol köszönnek vissza leginkább a nemzetközi ajánlások, hol van lehetőségük adott esetben gyengéd császárra, hol biztosítják az aranyórát.

A 2019-es szülészeti irányelv egyébként családbarát alapelvekre épülő  egészségügyi szakmai irányelv, ami a szülészeti és újszülött ellátásról szól. Szakértők szerint sok ponton progresszív és felzárkózik azokhoz a nemzetközi ajánlásokhoz, amelyeket évek óta hangoztatnak hazai szakmai, civil szervezetek.

A 2019-es irányelv kimondja például, hogy figyelembe kell venni, hogy a szülés a lehető legkevesebb beavatkozás mellett menjen végbe:

  • a szülés spontán megindulásának támogatása a 41. hétben vagy akár hét nappal előtte;
  • a szabad mozgás, testhelyzet lehetőségének biztosítása a vajúdás alatt;
  • folyamatos fizikai és lelki támogatás, és kísérő jelenlétének lehetősége;
  • a rutinszerűen végzett beavatkozások, például intravénás infúzió adása, evés és ivás tiltása, gátmetszés, a magzati szívműködés folyamatos ellenőrzése, epidurális érzéstelenítés, gyógyszeres fájáserősítés elkerülése.
Ha lenne egy új, császármetszéses szakmai irányelv, az az édesanyáknak is biztonságot adhatna

– tette hozzá Kiss Verus.

Majdnem minden második szülés császárral végződik

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2023-as adatai szerint Magyarországon 2023-ban 79,4 ezer szülésből 32,4 ezer vagyis a szülések 40,8 százaléka végződött császármetszéssel. Ez nagyon magas arány. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői ajánlása szerint a császármetszések arányának 10-15 százalék körül kellene alakulnia. 

Az, hogy Magyarországon 40 százalék felett van a császármetszések aránya, ennek a hátterében több dolog is állhat, az egyik például, hogy nagyon defenzív lett a medicina, vagyis nagyon védekező

– mondta Kiss Verus.

Azért nem jelentenek fel orvost a tapasztalatok szerint, mert császármetszést végzett, azért viszont igen, ha nem alkalmazott egy szülésnél császármetszést, ahol viszont szükség lett volna rá. Tény az is, hogy emelkedik a szülő nők átlagéletkora, egyre több az alapbetegsége az anyáknak addigra, mire várandósok lesznek, de ezek önmagukban nem feltétlenül császárindokok, tette hozzá a Császárvonal alapítója.

De a lombikprogram segítségével létrejött várandósság sem indokolja feltétlenül a császármetszést. Sokszor halljuk a lombikos babáknál, hogy ez a baba sokba került, nehéz úton fogant, „inkább menjünk biztosra”, ami inkább egyfajta kontroll gyakorlása csak.

Az anyai életkort is sokszor tekintik császárindikációnak az orvosok, mintha a nők 40 felett elfelejtenének szülni, magyarázza Kiss Verus.

A napokban írt a Válasz Online arról, hogy decemberben a kistarcsai Flór Ferenc Kórházban két kismama kis híján meghalt a szülés közben. A kórház szülészetén ugyanazon az osztályon, ugyanannál a szakorvosjelöltnél és szakorvosnál szültek a kismamák, mindketten intenzív osztályra kerültek, mert kérésük ellenére nem végeztek időben császármetszést rajtuk. Az ügyben az  Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) belső vizsgálatot folytat.

Manapság csak a magánellátásban lehet választott szülész-nőgyógyásza egy nőnek. A hálapénz kivezetése óta a nők sem kórházat, sem szülész-nőgyógyászt, de még szülésznőt sem választhatnak, a területileg illetékes kórházban az ügyeletesnél kell szülniük.

Lássuk a statisztikai adatokat

2023-as adatok szerint a szülések több mint 40 százaléka császármetszéssel ért véget és ez az arány  magasabb, mint a korábbi években, olvasható a csaszarvonal.hu-n.

A legmagasabb császárarány 2023-ban: 

  • a Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetben volt (56,42 százalék);
  • az Észak-Pesti Centrumkórház- Honvédkórházban (54,01 százalék);
  • a harmadik helyen pedig a Semmelweis Egyetemi Klinikai Központ állt (52,8 százalék);

A legkevesebb császáros szülés 2023-ban:

  • a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban (26,17 százalék);
  • a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban (27,73 százalék), 
  • kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórházban volt (27,85 százalék);

Az OECD országok között sem állunk jól

Az OECD azon mutatója szerint, amelyet a szerint számolnak ki, hogy egy adott ország populációjában 100 ezer nőre hány császármetszéses eljárás jut, így az alábbi adatokat láthatjuk. 

Az OECD adatai szerint 100 ezer magyar nőre 2021-ben 643,4 császár jutott, 2022-ben már 648,4 és ezzel a 30 országot felsorakoztató rangsorban a hetedik helyről 2022-re már a negyedik helyre kerültünk.

Kép: OECD


Az OECD adatai alapján 2022-ben a legtöbb császármetszés Mexikóban volt, ott százezer szülésből 1549 végződött műtéttel. Norvégiában volt a legkevesebb császármetszés, ahol 100 ezer nőnél 307 esetben végződött hasi vágással a szülés.