Magyarország szklerotikus kapitalizmusban szenvedő piacgazdaság volt, ahol a gazdaságpolitika fő kérdése az volt, hogy a meglévő tortát hogyan lehet tovább szeletelni, nem pedig az, miképp lehetne növelni a tortát - értékelte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a HBLF XIII. pénzügyi csúcstalálkozóján a kormányváltás előtti és utáni időszak különbségét, a tortaszeletelési eszközök között említve a progresszív adórendszert is. Ide nem érdemes visszatérni, illetve úgy vélte, ebben a múltban ejtették foglyul az érdekcsoportok az államot, de előadásából kiderült, hogy ez ma már nincs így.

Magyarország válságállóvá vált, mert a nyitott és rugalmas gazdasághoz, stabil államháztartáshoz szükséges reformokat véghezvitte. A reformok közül Cséfalvay kiemelte a munkaerőpiac rugalmas szabályozását, mint a stabilizáció fontos elemét - a külföldi cégek szerint is rugalmasabbá vált, mint a cseh vagy a szlovák. Nem kell bántani a Munka törvénykönyvét - fogalmazott. Kitért az államháztartási hiány csökkentésére is aláhúzva, hogy soha nem volt 3 százalék alatt a deficit. Magyarország - Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal együtt - Európa műhelyévé vált - idézte a Financial Times megállapítását, amivel lényegében vitába szállt Orbán Viktor azon korábbi kijelentésével, amely szerint hazánk agrárország.

Kapcsolódó

Magyarország veszíthet régiós jelentőségéből

Egy fejvadász hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy több nemzetközi vállalat sem Magyarországot választotta regionális központjául, illetve az itteni központot áttelepítették, ami kedvezőtlen mind a munkaerőpiacra, mind a fogyasztásra, mind hazánk régiós jelentősége szempontjából. Cséfalvay válaszában kitért arra, hogy a kormány minél több üzleti szolgáltatóközpontot (ssc) vonzana Magyarországra, illetve a felsőoktatás átalakításának is az a célja, hogy a humánerőforrás terén csökkentse a szűk keresztmetszeteket. Azt már csak mi jegyezzük meg, hogy a regionális központ messze nem azonos egy ssc-vel, azaz az államtitkár kikerülte a válaszadást.

Egy komoly célt tudunk kitűzni, hogy térségünk legyen Európa gazdasági motorja, megvan erre az esély - vélte Cséfalvay, aki szerint központi régióhoz való felzárkózás esélyét ez teremti meg. Ehhez első lépésként a termelővállalatok letelepítése, majd a globális értékláncokba való még erősebb bekapcsolódás (ezen belül a hazai hozzáadottérték erősítése) szükséges, amihez meg kell találni a megfelelő partnereket. Utóbbi érdekében fontosak a multikkal, nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodások, mert szükség van a vállalatokkal kiépített sokkal jobb kapcsolatokra. Kiemelte az innováció szerepét is: a GDP-arányos K+F-arány jó ideje 1 százalék körül mozog, tavaly 1,3 százalékra nőtt - soha nem volt ilyen magas ez az arány. Magyarország a GDP-hez viszonyított kockázatitőke-befektetések arányában az első helyen áll Európában a 2012-es adatok szerint, 2011-ben a második helyen volt, Budapesten egyre pezsgőbb a start upok világa. A "Made in Hungary" már megvan, de a kívánatos az államtitkár szerint a "Created in Poland, Designed in Czech Republic, Invented in Hungary" volna.