A reformok törvénykezési része gyakorlatilag minden területen befejeződött - mondta Cséfalvay Zoltán. Kivételt jelent a közösségi közlekedés átalakítása és az önkormányzati reform. Utóbbi ugyan már elindult, de az idén és jövőre is tart még.

A reformok közül az egyik legfontosabbnak azt tartja, hogy most már - a kormány elkötelezettségén kívül - intézményi és törvényi feltételek is megakadályozzák az eladósodottság növekedését.

Az államtitkár versenyképességi szempontból kulcselemnek nevezte a munkaerőpiac átalakítását. Úgy vélte: az új Munka törvénykönyve sokkal rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot, nagyobb teret ad a munkavállaló és a munkaadó közötti megegyezéseknek. Megszületett a duális szakképzési rendszer, és átalakult a közfoglalkoztatás, a munkanélküli ellátás és a nyugdíjrendszer is. Az intézkedések nagyon erős kínálati oldali munkaerőpiaci politika részei. Erre a keresletet a külpiaci nyitás, a befektetés-ösztönzés és az alacsony társasági adó teremti meg, de a helyzetet a gazdasági válság nehezíti.

Az egykulcsos adórendszer jövőre már valóban egyszerű is lesz, amitől a fogyasztás növekedését és a gazdaság fehérítését is várják - fejtette ki.

Az utóbbinak Cséfalvay Zoltán szerint már mutatkoznak a jelei. Az egykulcsos szja politikai üzenete pedig az, hogy az állam nem sújtja aránytalanul nagy teherrel a magasabb hozzáadott értéket előállítókat.

Így a vállalkozások számára jobban megéri a képzett munkaerő alkalmazása - tette hozzá. A marginális adókulcs csökkentésének köszönhetően tavaly mintegy 60 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és az adatok azt mutatják, hogy főleg a képzettek előtt nyílt meg a munkaerőpiac.

Új adók már nem lesznek - ígérte az államtitkár, aki szerint, ha lesznek is adóváltozások, azok a terhek csökkenését jelentik majd.

Ezekhez a reformokhoz kellett 2010-ben időt nyerni, a költségvetés stabilizálása mellett éppen ezt szolgálták az egyedi intézkedések, mint az időlegesen, három évre kivetett különadók. Úgy vélte: a kétharmados kormánytöbbség egyik legfontosabb előnye az volt, hogy véghez lehetett vinni a reformokat.

A reformokat megalapozó törvények megszülettek, most már a finomhangolás következik - mondta, elismerve, hogy az óriási törvénykezési munkába csúszhattak hibák, amelyeket korrigálni kell.

Az államtitkár értékelése szerint a kormány két olyan "bónuszfeladatot" is megoldott, amelyekkel más európai országnak nem kellett foglalkoznia: a devizahitelesek problémáját, és a nyugdíjrendszer átalakítását. Utóbbival megszűnt az a helyzet, hogy a kötelező magánpillér minden évben 1,5 százalékkal növelte a költségvetési hiányt, és ez ma szintén hozzájárul a hiány 3 százalék alatt tartásához.

A devizahitelesek megsegítésére kidolgozott programokat is fontos gazdaságpolitikai eredménynek tartja az államtitkár, jelezve: itt nem volt minta, amit másolni lehetett volna. A megoldásoknál a kockázatok és a terhek megosztására törekedtek. 2017-re, mire az árfolyamgát kifut, a stabilizáció és a reformok meghozzák az eredményeket, várhatóan az euró-válság is megoldódik, így 5 év múlva a devizahitelesek jobb helyzetben folytathatják az aktuális árfolyamon való a törlesztést, mint most.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.