Csodaszer lesz a kormány új ötlete?

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A kormány közelmúltban hozott döntése nyomán az ország leghátrányosabb helyzetű 47 térségében 903 település tartozik a szabad vállalkozási zónákhoz. A települések listáját a kormány február 12-i rendelete tartalmazza. E kijelölt területek döntő többsége Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, de érintettek még Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves, Tolna, Baranya, Békés és Csongrád megye egyes részei is. A későbbiekben egyedi kormánydöntéssel további térségekben is létrejöhetnek ilyen zónák. A tervek szerint az oda betelepülő vállalkozások fejlesztési támogatásokat, különböző adókedvezményeket és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban (NFA) meghirdetett munkahelyteremtő pályázatokhoz kapcsolódó pluszforrásokat vehetnek majd igénybe.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A teljes rendszer működésének kialakulása 2014-re, a következő uniós programozási időszak forrásaival és fejlesztési eszközeivel kiegészülve várható. E vállalkozási zónák kialakítása az első lépése annak a fejlesztéspolitikai elképzelésnek, amely a hátrányos és a jó helyzetben lévő régiók közötti különbségeket igyekszik csökkenteni − mondta korábban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Az elképzelések szerint az állam által most kijelölt szabad vállalkozási zónákba betelepülő vállalkozásoknak egyszerűsödik a betelepüléssel kapcsolatos bürokratikus eljárás és csökkennek az ezzel járó adminisztrációs terhek. Az oda újonnan betelepülő cégek a fejlesztési támogatást, illetve adókedvezményt 100 millió forint beruházási értékhatár felett vehetik igénybe. A szociális hozzájárulási adókedvezmény keretében pedig munkahelyenként három évig részesülnek kedvezményben: ez az első két évben teljes, a harmadik évben feleannyi kedvezményt jelent. A jogosultság feltétele, hogy a cég a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növelje. Így egy munkavállaló esetében − három évre vetítve − 850-860 ezer forintnyi támogatást kaphatnak a vállalkozások.

Az érintettek még nem látják az előnyöket

A szabad vállalkozási zónák működését meghatározó részletes szabályozás hiányát hangsúlyozták mind a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon, mind a Hajdú-Bihar megyei Püspökladányban és Hajdúhadházán. Bár a vállalkozások tevékenységének megyei szintű bevonását, így a hátrányos térségekben burjánzó munkanélküliség potenciális visszaszorítását célzó elképzelésekben rejlő lehetőségek jók, egyelőre az övezetek működésének kidolgozása "kiforratlan" − vélték Sárospatakon, ahol azt sem látják még, hány vállalkozást tudnak majd a projektbe bevonni.

A püspökladányi városvezetők is inkább a költségvetés benyújtásával foglalkoztak, a szabad vállalkozási övezetek beindítására "egyelőre nem volt idejük". Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere szerint szerencsés, hogy a város bekerült azon települések közé, melyek profitálhatnak e zónák létrehozásából, hiszen a két közeli megyeszékhely (Debrecen és Nyíregyháza) mellett az egykori hajdúkerületi székváros, Hajdúböszörmény is jelentős és gazdaságilag fejlett település, amely elszívja a kulturális és gazdasági lehetőségeket. A részleteket még nem látjuk pontosan, az azonban biztos, hogy a város a korábbiaknál kedvezőbb helyzetbe kerülhet − tette hozzá Csáfordi.

Előremutatónak tartja a kormány intézkedését Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat KDNP-s elnöke is, aki szerint az elképzelés illeszkedik a munkahelyvédelmi akciótervhez és kiterjeszti annak kedvezményeit a területi adottságokra. A szabad vállalkozási zónák közé Szabolcs-Szatmár-Beregben, ahol sok településen évek óta kevés a munkahely, nyolc kistérség került. Ezzel együtt ezek létrehozása egyelőre csak lehetőség, többféle állami és uniós eszköz szükséges még a befektetők idecsábításához − hangsúlyozta a politikus.

Helyi összefogás nélkül kevés lesz az ösztönzés

Az elmúlt 20 év területfejlesztési politikája nem volt sikeres, hiszen nőttek a különbségek, azaz a szegényebb északi, keleti régiók egyre jobban lemaradnak az ország fejlettebb területeihez képest − mondta lapunk érdeklődésére Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) általános alelnöke. Véleménye szerint éppen ezért új ösztönző kell, és ezt a feladatot akár be is tölthetik a szabad vállalkozási zónák. Hasonlóan vélekedett Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is, aki szerint a "gazdaságilag depressziós" területeken az államnak gondoskodó szerepet is be kell töltenie, így ő is pozitívumnak nevezte a vállalkozási zónák bevezetését. Bár az ötletet alapvetően jónak tartja Majoros János, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke is, felhívta a figyelmet arra, hogy a kivitelezés során ügyelni kell a végrehajtásra, mivel "könnyen jöhetnek az ügyeskedők és a szerencselovagok", akik csak a saját hasznukat látják benne és visszaélnek a kedvezményekkel. Úgy látja, az időzítéssel is gond van, mivel jelenleg annyira mélyponton van az ország gazdaságilag, hogy kérdéses, lesz-e a lépésnek élénkítő hatása.

A szövetségi vezetők abban is egyetértettek azonban, hogy a szabad vállalkozási zónák létrehozása önmagában nem elég. Miklóssy szerint csak a foglalkoztatást támogatni félmegoldást jelent, éppen ezért szükségesnek tartaná, hogy a munkaerő-piaci kedvezményeket egyéb támogatási politika kövesse, így az eszközbeszerzést ugyanúgy segítené, mint kereskedőházak létrehozásával a vállalkozók piacra jutását.

Ezen kívül a hátrányos térségek felzárkóztatása érdekében a mostaninál jóval szorosabb összefogásra van szükség a helyi szereplők között az MKIK alelnöke szerint. Példaként említette, hogy a mostani területfejlesztési rendszerben csak mellékszereplő a reálszféra, márpedig a helyi lehetőségek jobb kihasználásához szükség lenne arra, hogy ne mindenben a megyei önkormányzatok döntsenek, "aki ehhez hozzá tud tenni, legyen az egyetemi, kamarai vagy céges szereplő", kapjon szerepet. Véleménye szerint ugyanis ezáltal lehetne elérni azt, hogy a hátrányos térségekben ne a segély és a közmunka jelentse a megélhetést, hanem olyan munkából éljen a lakosság, amely értéket teremt és hozzájárul a GDP növekedéséhez. Egyetértett ezzel Dávid is, aki szerint egy ilyen együttműködés tudna igazán jó választ adni arra a kérdésre, hogy milyen munkaerőre van szükség a régióban, milyen beruházásokra lenne igény, illetve hogy ezt hogyan lehetne egy − akár banki finanszírozót is tartalmazó − konzorciumban összehozni. Ebben az állam szerepe rendkívül fontos, főleg akkor, amikor az üzleti szféra magától már nem hoz létre új munkahelyet − hangsúlyozta a VOSZ főtitkára, aki szerint pusztán egy pozitív lépéstől, például a szabad vállalkozási zónákkal járó járulékkedvezménytől senki sem fog azonnal beruházni, ám ez az intézkedés ösztönzőleg hathat, ha a cégnek kevesebbet kell befizetnie a közös kasszába.

A szabad vállalkozói zónák adta kedvezmények mindhárom szövetségi vezető szerint jó irányba mutatnak, Miklóssy azt emelte ki, hogy ezáltal az alulképzettek foglalkoztatását ösztönzik, Dávid az élőmunka-terhek csökkentését hangsúlyozta, míg Majoros arról számolt be lapunknak, hogy bár a kedvezmények felsorolása "korrekt és kecsegtető", véleménye szerint nagyon szűk az a réteg, amely ezzel élni tud. Változtatási szándékot egyelőre egyedül az IPOSZ alelnöke említett, aki szerint ha rajtuk múlna, úgy a szociális hozzájárulási adó kedvezményénél a jelenlegi maximum 100 ezer forintos alapot a mindenkori szakmunkás-minimálbérhez igazítanák.