Az uniós országok pénzügyminiszterei (Ecofin) keddi brüsszeli tanácskozásának napirendjén szerepelt az Európai Bizottság azon javaslata, hogy a kohéziós forrásokból 495 millió eurót fagyasztanak be 2013. január 1-től, de csak abban az esetben, ha Magyarország nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány tartósan három százalék alá szorítása érdekében. Az előre tervezettnél jóval hosszabbtra nyúlt a vita, ugyanis négy uniós tagállam - Egyesült Királyság, Ausztria, Lengyelország és a Cseh Köztársaság - azt próbálta elérni, hogy a Magyarországgal szembeni szankciókról szóló döntést szeptemberig - más források szerint júniusig - halasszák el - írta az AP hírügynökség. Az MTI tudósítása más forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Németország is hajlott a halasztásra, míg az Európai Bizottság kitartott a javaslat mellett.

Hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek a rossz deficitadatokat felmutató Spanyolországgal szemben jelentős megértést mutattak. Ennek nyomán kedden több uniós ország arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországgal szemben is méltányosabban kell eljárni, így a döntés a vártnál sokkal jobban elhúzódó vita nyomán született meg.

Kapcsolódó

A keddi uniós pénzügyminiszterek dönrésének értelmében a büntető intézkedést már idén június 22-én hatályon kívül helyezik, ha Magyarország addig meghozza az elvárt kiigazító lépéseket. Az előző napokban még olyan értesülések láttak napvilágot, hogy a miniszterek szeptemberben térnének vissza Magyarország ügyére.

Miközben a döntés technikai jellegű lenne, az e mögött húzódó nézeteltérések már jelzik azokat a nehézségeket, amelyekkel az EU-nak szembesülnie kell a szigorúbb költségvetési szabályok betartatása kapcsán - jegyzi meg az AP.

Spanyolokkal példálóztak

Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter már az ülés előtt jelezte, hogy nem kívánja szó nélkül jóváhagyni a végrehajtó testület javaslatát, mert szerinte az Európai Unió helyesen tenné, ha több időt adna Magyarországnak pénzügyei rendbetételére. A tanácskozásra érkezve Fekter újságírók előtt úgy vélekedett, hogy kétlépcsős megközelítés lenne helyes Magyarország esetében, tehát büntető intézkedésről csak akkor kellene dönteni, ha a magyarok nem teszik meg időben a szükséges lépéseket.

Az osztrák pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az előző napon az eurózóna pénzügyminiszterei a magas deficitet felhalmozó Spanyolország esetében nem a büntetés mellett foglaltak állást, hanem több lehetőséget hagytak Madridnak a kiigazításra.

A hétfői döntést Carsten Brzeski, az ING brüsszeli közgazdásza úgy kommentálta, hogy az eurózónán belül egyre nagyobb a törésvonal a szigorú megszorítást és a szabályok betartását követelők tábora és a növekedésorientált megözelítés között. Az ING közgazdásza szerint Spanyolország esete vélhetően csak a jéghegy csúcsa - még nyolc másik eurózónás tagállamnak kellene 3 százalék alá vinnie a hiányát 2013-ra. Németországot kivéve a legtöbb ország elég messze van ettől a céltól - tette hozzá.

Nincs kettős mérce?

Az Európai Bizottság szóvivője a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján visszautasította azt a feltételezést, hogy a végrehajtó szerv nem egyforma szigorral kezelné a tagállamokat. Amadeu Altafaj Tardio leszögezte: minden tagállammal  ugyanazon normák alapján bánnak, következetesen alkalmazzák a túlzott deficitre vonatkozó szabályokat.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarországot már többször ajánlásokban figyelmeztették a hiány leszorításának fontosságára, és a korrekciós határidőt 2011-ben határozták meg, míg Spanyolország esetében későbbi határidőt tűztek ki az uniós deficithatár elérésére.

Fekter az AP tudósítása szerint úgy vélekedett, hogy a Magyarországra nehezedő nagyobb nyomás részben az ország politikájának lehet köszönhető, amelyekkel a polgári szabadságjogok, vagy a jegybanki függetlenség megsértése révén többször irritálta Brüsszelt. A Magyarországra kifejtett nyomással kapcsolatban azonban az orsztrák pénzügyminiszter úgy vélekedett: nem érzi úgy, hogy kettős mércét alkalmaznának.

Az Európai Parlament plenáris ülésén egy befolyásos lengyel néppárti képviselő, Jacek Saryusz-Wolski arról beszélt, hogy az unió kettős mércével méri tagországait. Magyarországot szerinte elsősorban a Gyurcsány-kormány teremtette katasztrofális gazdasági helyzetért "vakon büntetik", miközben Spanyolország számára hétfőn enyhítették a deficitcélt. A képviselő úgy vélte, hogy ez a politika nem nevezhető koherensnek, és feltette a kérdést, hogy milyen üzenetet küld ez a célkitűzéseket be nem tartó más tagállamoknak.

Az AP emellett azt is megjegyzi, hogy Magyarország és Spanyolország esete között azért lényeges különbség van. Míg Magyarország a 2004-es csatlakozása óta nem felelt meg a túlzottdeficit szabályának, addig Spanyolország éltanulónak számított mindaddit, míg a 2008-as válság miatt összenem omlott az ingatlanpiaca. Madrid emellett arra is ígéretet tett, hogy 2013-ban tartja a 3 százalékos hiánycélt és ebben az évben ennek érdekében további lépéseket is tesz, míg Budapest nem volt hajlandó újabb intézkedésekre. Ráadásul Magyarország már másodjára fordul pénzügyi segítségért az EU-hoz és az IMF-hez, az elszálló hiány pedig csökkenti annak az esélyét, hogy a két intézmény visszakapja az országnak adott pénzt - teszi hozzá az AP.