Gyarmathy Judit a zalai összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a polgári perrendtartás, az új büntetőeljárási kódex és a közigazgatási eljárások változása miatt tavaly mintegy 10 százalékkal kevesebb, összesen közel 1 millió 250 ezer új ügyet regisztráltak a magyar bíróságok a korábbi évhez képest.

Az ügyfelek és a jogi képviselők kivárása miatt a múlt év első felében volt lényegesebb a csökkenés, majd a második félévben már némi emelkedés volt tapasztalható - idézi az MTI az elnökhelyettest. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy idén év elején az új ügyek száma már közelíti a korábbi évek adatait.

Kapcsolódó

Az OBH elnökhelyettese beszélt arról is, hogy az elmúlt hét évben a két évnél hosszabb ideje húzódó peres eljárásokban lényeges javulás történt, 47 százalékkal csökkent ezeknek az eseteknek a száma, Zalaegerszegen például több mint 50 százalékkal kevesebb ilyen ügyet tartanak nyilván. Ez annak is köszönhető, hogy az évek óta egyébként csökkenő új ügyérkezés miatt a régi ügyek feldolgozására nagyobb energiát tudtak fordítani a bíróságok.

Gyarmathy nagy jelentőséget tulajdonít a hazai bírósági szervezet a külföldi kapcsolatoknak, a bíróságoknak jelenleg 18 ország 25 partnerbíróságával van rendszeres találkozója, a Zalaegerszegi Törvényszék osztrák, szlovén és horvát kapcsolatokat ápol. Ezeket az OBH azért is ösztönzi, mert minél szélesebb egy bíró látóköre, annál nagyobb empátiával tud fordulni az ügyfelek felé.

Változást hoz a technika is

A bíróságok számára is komoly kihívás a digitalizáció. A beszédleíró program használata például Zalaegerszegről indulva terjedt el országosan, ami az igazságügyi alkalmazottak fluktuációja esetén is segíti a bírósági munkát. A bírák a magas színvonalú ítélkezést azonban csak akkor tudják biztosítani, "ha megfelelő csapat áll a rendelkezésükre", ezért is volt fontos az igazságügyi alkalmazottak körében végrehajtott 30 százalékos béremelés.

A videós meghallgatási lehetőséget országszerte jelenleg 72 helyen tudják biztosítani, de további 112 végpont kiépítése kezdődik meg. Így a tanúknak vagy a büntetés-végrehajtási intézetben elhelyezetteknek nem feltétlenül kell elutaznia a tárgyalásokra - ismertette az OBH elnökhelyettese.

Megjegyezte azt is, hogy a bírósági digitális fejlesztések terén az Európai Bíróság szerint is élen jár Magyarország, sőt "lehetséges exportcikk" is lehet, hogy ezeket az újításokat más országokban is megismertessük.

Túri Tamás, a Pécsi Ítélőtábla megbízott elnöke úgy fogalmazott: magas színvonalú, hatékony és időszerű volt a Zalaegerszegi Törvényszék tavalyi munkája, amit a helybenhagyott ügyek magas aránya és a hatályon kívül helyezés rendkívül alacsony száma mutat.

Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke ki is fejtette: polgári ügyszakban az ítélőtáblán 15,7 százalékkal több ügyüket hagyták helyben, civilisztikai területen csupán hat ügyet helyeztek hatályon kívül, míg büntetőügyben minden Zalában lezárt esetet helyben hagyott a Pécsi Ítélőtábla.

A zalai bírósági elnök is kitért arra, hogy a megyében 11 százalékkal kevesebbet, összesen közel 25 ezer új ügyet regisztráltak tavaly a bíróságokon, de ennél több mint ezerrel többet fejeztek be, vagyis csökkent az egy éven túl húzódó perek száma. A megyében regisztrált új büntetőügyekben - az országban a harmadik legjobb arányban - a perek 99,8 százalékát egy éven belül le is zárták.