Nehéz döntést kell hoznia a munkaadónak és a munkavállalónak akkor, amikor kitalálják, mi kerüljön az utóbbi cafeteriacsomagjába - derült ki a Világgazdaság cikkéből. A legtöbb juttatás ugyanis adó- és járulékköteles, ráadásul nem egyforma kulcs szerint kell utánuk fizetni például az egészségügyi hozzájárulást (eho).
Készpénzes juttatás esetén például, ha az összeg nem nagyobb 100 ezer forintnál, akkor az adó alapja a juttatás 1,28-szorosa, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót (szja) és 14 százalék ehót kell fizetni. Ugyanakkor a helyi utazásra szolgáló bérlet vagy az önkéntes pénztári hozzájárulás esetén az adóalap szintén az összeg 1,18-szorosa, az szja kulcsa 15 százalék, de az eho már 19,5 százalék.
Bérlet és bérlet között különbség van, ami akkor derül ki, ha a munkáltató sportrendezvényre szóló jegyet vagy bérletet ad, vagy kulturális szolgáltatás igénybevételét támogatja maximum évi 50 ezer forintig. Ezek a juttatások adómentesek. Ugyanez igaz a munkáltatói lakáscélú támogatásra vagy hozzájárulására a diákhitel törlesztéséhez.
A fotó forrása: Földi D. Attila/Napi