Az Orbán-kormány 2010 óta a szociális kiadások területén csökkentette a legjobban az állami kiadásokat. Ennek eredményeképpen a GDP-hez viszonyítottan a társadalombiztosítási és szociális juttatásokra fordított összeg 17,4 százalékról 15,5 százalékra csökkent. A kabinet azzal érvelt, hogy túl bőkezű a szociális rendszer, és az éppen a munkavállalási kedv ellen hat. A közmunka rendszerének bővítése pedig azt hivatott mutatni, hogy az állam a nehéz anyagi helyzetben lévő munkanélküliek számára munkát ad - álapíotta meg a Policy Agenda friss elemzésében.
A 2015-ös költségvetéshez kapcsolódó törvénymódosításokban a kormány most átszabja a szociális rendszer megmaradt elemeit, és a felelősséget áthárítja az önkormányzatokra. A kutatók szerint az már csak azért is megleő, mert az oktatással és az egészségüggyel ellentétes folyamatok zajlanak ezen a területen, egyfajta decentralizáció, amelyet még pénzzel sem támogat az állam.
Mi marad?
Az átalakítások nyomán öt eddigi támogatási forma megszűnik, valamint egy jelentősen átalakul. A megszűnő lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, óvodáztatási támogatás, méltányossági közgyógyellátás és méltányossági ápolási díj 2012-ben összesen 608 ezer embert érintett (ebben lehetnek átfedések, mert nagyon rossz szociális helyzet esetén akár több támogatást is kaphat az érintett).
| Megszűnő ellátás neve | 2012-ben érintettek száma | Havi átlagos összeg |
| Lakásfenntartási támogatás | 498,9 ezer fő | 3 708 forint |
| Adósságkezelési szolgáltatás | 13,4 ezer fő | 8 798 forint |
| Óvodáztatási támogatás | 34,7 ezer fő | 1 442 forint |
| Méltányossági közgyógyellátás | 50,3 ezer fő | 7 033 forint (becslés) |
| Méltányossági ápolási díj | 10,5 ezer fő | 23 200 forint |
| *a támogatások egy része nem havonta járt, ezek átszámolva | ||
| Forrás: Policy Agenda |
A megszűnő támogatásokon felül pedig a rendszeres szociális segély átalakul egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti járadékká. Eddig ezt a támogatást azok a nehéz anyagi helyzetben lévő munkanélküliek kaphatják, akik egészségkárosodottak, vagy 14 év alatti gyermeket nevelnek, és a napközbeni elhelyezését nem tudják megoldani, ezért közmunkát sem tudnak vállalni, vagy öt éven belüli elérik a nyugdíjkorhatárt, vagy
egyéb méltányosságból (szociális körülmények, egészségi vagy mentális helyzet miatt) az önkormányzat megállapította azt számukra.
Most az utóbbi két csoport kikerül a rendszerből, és ez azt jelenti, hogy az átalakuló támogatást a Policy Agenda számításai szerint az eddigi igénybevevők 60-65 százaléka nem kaphatja meg. Számukra, így különösen a nyugdíj előtt álló 17-18 ezer főnek egyedüli esélyként marad a közmunka, amit immár kötelező lesz elvállalnia.
A kormány ezzel az átalakítással - a 2012-es adatokból kiindulva - 37-38 milliárd forintot vesz el a rászorulóktól. A támogatástól elesők számára pedig azt az utat ajánlja - a kutatók szerint meglehetősen álságos módon - hogy forduljanak a helyi önkormányzatokhoz. Az önkormányzati segélyt lényegében átnevezve, létrehozza a települési támogatást, amelynek szabályait, hozzáférésének módját, a támogatottak körét minden település saját maga határozza meg. Az állam pedig, bár valamekkora mértékben hozzájárul ehhez, ahogy eddig is, de a mai rendszer beszűkítése miatt nem a szükséges mértékben. Így sokan lesznek, akik csalódottan jönnek majd ki a polgármesteri hivatalból, mivel kérelmüket elutasítják.
Az átalakítás egyetlen nyertese a költségvetés
Idén a tervek szerint még 132 milliárd forintot biztosítottak szociális támogatások önkormányzati önrészére, jövőre viszont csak 108 milliárd forintot. A Policy Agenda számításai szerint ennek a pénznek a 70 százalékát elviszi a közmunkához kapcsolódó foglalkoztatást helyettesítő támogatás, azaz csupán minimális keret marad a szociálisan nehéz helyzetben lévők támogatására.
Hol fog igazán fájni?
A megszűnő és átalakuló támogatások mintegy 630 ezer embert - a társadalom 6,4 százalék - érinthetnek (lehetnek átfedések). A tízezer fő alatti településeken ez az arány 8,5 százalék, míg a 20 ezer feletti városokban és a fővárosban 4,6 százalék.
A rendszer változását tehát leginkább azok szenvedik meg, akik a kisvárosokban, falvakban élnek. Számukra a helyi önkormányzat sem tud adni majd akkora segítséget, mint korábban.
A kutatók szerint politikai megközelítésben nem érthető a Fidesz szándéka, mivel az előző választásokon lényegében ezeken a kistelepüléseken élők szavazata biztosította a fölényes győzelmet és a kvázi kétharmadot. Azon nehézsorsúak számára pedig, akik koruk, hozzátartozóik, vagy saját egészségi állapotuk miatt kerültek ellehetetlenülő helyzetbe, nem lesz valódi válasz a közmunka, mivel annak bővíthetősége is véges - olvasható az elemezsben.