Havonta legalább 151 ezer forint kellene ahhoz, hogy egy átlagnyugdíjas kényelmesen meg tudjon élni - derül ki a K&H biztos jövő indexéből. Az országon belül azonban lényegesek az eltérések: a keleti megyékben élők szerint havi 142 ezer forint is elég lenne a gondtalan nyugdíjas évekhez, míg a fővárosban és Pest megyében élők szerint minimum 161 ezer forint kellene ehhez - derül ki a K&H biztos jövő indexének 2017. negyedik negyedéves eredményeiből.

Az átlagnál magasabb nyugdíjra tartanak igényt azok is, akik már rendelkeznek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, ők legalább 163 ezres jövedelmet szeretnének havonta.

Kapcsolódó

Az idős korukat kevesen látják pozitívan: a 30-59 éves lakosság mindössze 4 százaléka gondolja csak úgy, hogy jobban él majd, mint most. Nagyobb részt azonban (73 százalék) rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számítanak. Így nem meglepő, hogy a többség (54 százalék) véleménye alapján már a harmincas évek előtt el kellene kezdeni takarékoskodni.

A 30 év feletti lakosság 85 százalékának saját bevallása szerint maximum 1 évre elegendő tartaléka van, 57 százalékuk pedig 3 hónapot sem tudna jövedelem nélkül átvészelni - mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője. Ráadásul a legfeljebb egy hónap választ 36 százalék adta. A másik véglet, miszerint több mit két évre elég a megtakarítása, csupán a lakosság 6 százalékára jellemző.

Nyugdíjigények megoszlása
Havi nyugdíjSzázalék
100 ezer alatt Ft9
100-124 ezer Ft26
125-149 ezer Ft7
150-174 ezer Ft30
175-199 ezer Ft5
200-249 ezer Ft16
250 ezer felett7
Összesen100
Forrás: K&H Biztosító

Azonban komoly ellentmondás feszül a tervek és a tényleges lépések között. A megkérdezettek mindössze 24 százalékának van kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása, és közülük is minden harmadik megtakarítónak kevesebb, mint 500 ezer forintja van idős korára. A harmincasok 58 százaléka még el sem kezdett takarékoskodni, a negyvenes éveiket taposóknál 42 százalék szintén nem tett még félre idős korára, míg az ötvenesek 38 százalékának nincs nyugdíjcélra spórolt pénze.

A nyugdíjjal kapcsolatos attitűdöt jól jelzi, hogy a mai harmincasok 43 százaléka nem gondolja azt, hogy megéri majd a nyugdíjas kort, 38 százalék azzal hárítja a kérdést, hogy túl fiatal még a nyugdíjával foglalkozna, míg 22 százalékuk a saját vállalkozásának sikerében bízik és majd abból akar megélni öreg korában is.

A megtakarítási célok között az utóbbi egy évben érdemben nőttek a lakásfelújítás, a gyerek taníttatása, valamint a nyaralás-utazás megnevezése.

Egyre többen számítanak a nyugdíjbiztosításokra

Bár arányuk csökkent 2016 óta, a megkérdezettek 40 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy az állami nyugdíjon kívül nem számíthat majd semmilyen más megélhetési forrásra nyugdíjas korában. Bizonyos takarékoskodási formák népszerűsége azonban jelentősen nőtt.

Az önkéntes nyugdíjpénztárra 31 százalék, a nyugdíjbiztosításokra pedig a 2015-ös és 2016-os 10, illetve 14 százalékhoz képest már 17 százalék tervez támaszkodni nyugdíjas korában.

A nyugdíjbiztosítás egyre népszerűbb termék: 2017 november végén a K&H-nál vezetett közel 8400 nyugdíjbiztosításban több mint 3 milliárd forintnyi megtakarítást tartottak nyilván, ami 70 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet - fogalmazott Kuruc Péter. A K&H rendszeres díjas nyugdíj-biztosítási konstrukciója esetén havonta átlagosan bő 12 ezer forintot fizetnek az ügyfelek.

A kutatás szerint a vállalható nyugdíjhoz havonta átlagosan 23 ezer forint megtakarítását tartanák szükségesnek a magyarok. Egy nyugdíj-biztosítási konstrukció esetében ebből az összegből 25 év alatt - az adójóváírást is figyelembe véve - a hozamoktól függően nagyságrendileg 12 millió forintnyi tőke is felhalmozható.

Fotó forrása: Shutterstock.