Minden bizonnyal bánják már a munkáltatói érdekképviseletek, hogy tavaly, a minimálbér emelésről szóló alkudozás során elfogadták a kormány inflációs prognózisát, majd azt, hogy engedtek a szakszervezetek kérésének, és a kormány által a kötelező bérelemek emeléséhez ígért állami támogatásért cserébe megállapodtak az idei legkisebb bérekről. A tárgyalások idején ugyanis még messze nem lehetett sejteni, hogy a 2013-ra a költségvetési törvényben előrejelzett 5,2 százalékos éves inflációt rezsicsökkentéssel erodálja majd a kabinet. Így végül az eredetileg az inflációkövetéshez nagyjából elégséges növelést még támogató munkáltatók a vártnál magasabb emeléshez járultak hozzá.

Az szintén a megbánt döntések közé tartozhat, hogy a munkáltatók az egyszerűsítés jegyében a korábbi bérkompenzációtól eltérő új, és egyszerűbb eljárással szerettek volna hozzájutni az ígért támogatáshoz. Ha maradtak volna a fizetendő szociális hozzájárulásból visszatartható támogatás mellett, a bérkompenzáció eddigre bejáratott eljárásával már minden bizonnyal hozzájutottak volna az állami dotációhoz.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának monitoring bizottságában azonban az a megállapodás született, hogy a 11 veszélyeztetettebb, összesen mintegy 260 ezer, a bérjegyzékekben minimálbéren, vagy garantált bérminimumon szereplő munkavállalót foglalkoztató ágazatban a munkahelyek megőrzése érdekében az állami támogatáshoz egyszerűsített eljárás keretében juthassanak hozzá a munkáltatók. A támogatott ágazatok közül például a kiskereskedelemben 90 ezer, az építőipar két érintett ágában - a speciális szaképítésben és az épületek építése terén - 40 ezer, az élelmiszergyártásban 30 ezer dolgozó bérét érinti az intézkedés. Emellett a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint a szálláshely szolgáltatásban, és a vendéglátásban járul hozzá a béremelés terheinek kigazdálkodásához a költségvetés.

Ez lényegében azt takarja, hogy a munkaadók a munkaügyi központoktól a fél évre szóló támogatást egy összegben igényelhetik a statisztikai állományukban szereplők után, amellyel majd a fél év lejárta után el kell számolniuk, hogy valóban felhasználták-e a teljes összeget. Ehhez azonban egyrészt szükség volt egy végrehajtási rendeletre, másrészt a támogatás összesen mintegy 10 milliárd forintra becsült költségének átcsoportosítására a költségvetésben. Az utóbbihoz szükséges módosítást már benyújtották a büdzsé átírásához szükséges egyéb javaslatokkal együtt, és az Országgyűlés már meg is szavazta azt.

A kormány azonban csak a szerdai ülésén hagyta jóvá a támogatásról szóló megállapodás végrehajtásához szükséges rendeletet, és az NGM közleménye szerint a jogszabályok hatályba lépését követően legkorábban csak április második felében tudják majd a támogatási kérelmeket beadni az illetékes munkaügyi központokhoz. A tárca szerint a folyamatos elbírálást követően várhatóan májustól juthatnak hozzá a kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelés bér- és járulékköltségeinek fedezetére felhasználható támogatáshoz a vállalkozások. A felhasználásról egyébként a munkáltatóknak augusztus végéig kell elszámolniuk a munkaügyi központ felé.