Miután az Európai Unió következő, 2014 és 2020 közötti többéves pénzügy keretéről (multiannual financial framework, MFF) egyelőre nem született megállapodás, várhatóan nem tudnak majd időben, 2014. január 1-jén elindulni a jövő évi programok, agrártámogatások, de emiatt kifizetések valószínűleg nem fognak késni, illetve elmaradni, mert kiszivárgott tervek szerint az idei programokat meghosszabbítják - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdálkodásért felelős államtitkára hétfőn az MTI-nek.

Az államtitkár beszámolója szerint az ír elnökség programját megtárgyalni hivatott agrárminiszteri tanácskozáson több tagállam is azt sürgette, hogy az Európai Bizottság ismertesse, hogyan tervezi áthidalni azt az időszakot, ami 2013. december 31-től addig tart, amíg el nem indulhatnak a jövő évi programok. Az államtitkár elmondása szerint a bizottság álláspontja az volt: a tagállamoknak erre a felvetésére majd akkor tud a brüsszeli testület érdemben reagálni, ha a csúcson megszületik a megállapodás az MFF-ről.

Az államtitkár elmondta, minden tagállam bízik abban, hogy a jövő csütörtökön, február 7-én kezdődő uniós csúcson az uniós állam- és kormányfők megállapodnak az MFF-ről. Ennek vannak bíztató előjelei - fogalmazott Czerván György. Az egyezség nélkül ugyanis nem születhet meg a végleges megállapodás az MFF-ről az Európai Bizottság, a tanács és az Európai Parlament között.

Ha ez a végleges megállapodás az ír elnökség idején, június végéig lezárul, akkor utána kezdődhet meg a végrehajtási jogszabályok kidolgozása, mind uniós, mind tagállami szinten - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Így fogják áthidalni az átmeneti időszakot

A politikus szerint viszont kiszivárgott az a terv, amely szerint az átmeneti időszakot úgy lehetne áthidalni, hogy az idei programokat meghosszabbítják. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy emiatt éri-e hátrány a gazdákat, az államtitkár azt válaszolta, hogy az majd akkor dől el, ha megszületik a megállapodás az MFF-ről.

"Attól függően, hogy a büdzsé a bizottsági javaslathoz és az idei tényekhez képest szűkülhet - most erre vannak különböző jelek - akkor nyilván az átmeneti időszak büdzséje is kevesebb lehet" - nyilatkozott Czerván György, aki mindazonáltal azt is hozzátette: harcolnak azért, hogy a támogatások ne csökkenjenek a 2013-as szinthez képest. A kettes pillérnél, a vidékfejlesztési támogatások esetében arra is megoldást kell találni az államtitkár szerint, hogy több tagállam esetében, így Magyarországon is, a 2007 és 2013 időszakra előirányzott keret már kimerült.

Más témák is napirendre kerültek

Czerván György az ír elnökség programjáról tartott tanácskozás végeztével arról is beszámolt, hogy Hollandia kezdeményezésére napirendre került, hogy több tagállam a neonikotinoid anyagokat, növényvédő szereket tartja felelősnek az elmúlt években tapasztalt méhpusztulásokért. Magyarország álláspontja az - mondta el az államtitkár - hogy mivel Magyarországon nem érkezett ilyen panasz, bejelentés a hatóságokhoz, nincs semmi, ami arra utalna, hogy ezek a szerek a méhekre vagy bármi másra veszélyt jelentenének, ezért az agrártárca egyelőre nem tartja indokoltnak a hatóanyag betiltását, ugyanakkor az alapos kivizsgálással egyetért, és ha mégis bebizonyosodna, hogy a neonikotinoidok veszélyesek, abban az esetben egységes uniós fellépést sürget.

Komoly magyar agrárdiplomáciai sikerként értékelte Czerván György, hogy a Kanadával folytatott átfogó gazdasági és kereskedelmi egyezményről folyó tárgyalásokon sikerült elérni: a csemegekukorica kerüljön fel az úgynevezett "érzékeny termékek" közé, amivel ez a termék nagyobb védelmet kap. Magyarország fagyasztott csemegekukoricából éves szinten több tízmillió euró értékben, míg konzerv csemegekukoricából 120-130 millió euró értékben exportál, ezzel pedig az unió egyik legnagyobb exportőre.

Magyarország mindezek mellett üdvözli az Európai Bizottságnak az európai iskolagyümöcs-programról készült jelentését. A dokumentum szerint ugyanis a program sikeres, és megfelelő eszköz arra, hogy a gyermekek, illetve a szülők fogyasztási szokásait kedvező irányban befolyásolja, mind a gyerekek, mind szüleik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak. A bizottság éppen ezért azt javasolja, hogy a programra fordítható összeget 90 millióról emeljék 150 millió euróra, a társfinanszírozás arányát, vagyis az uniós szerepvállalás mértékét a programban emeljék 50-ről 75 százalékra, a felzárkózó térségekben - mint amilyen egy kivételével az összes magyarországi régió - pedig 75 százalékról 90 százalékra.

A bizottság adatai alapján a program a résztvevő 24 országban a 2010/11-es tanévben 8 millió gyerekhez összesen 43 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt juttatott el. Magyarország az elejétől kezdve részt vesz az európai iskolagyümölcs-programban. Jelenleg mintegy 1800 iskola csaknem 300 ezer alsó tagozatos diákja jut így zöldséghez és gyümölcshöz. A program magyarországi éves költségvetése, az uniós és a saját forrásokat is számítva a kezdeti 872,5 millió forintról 2,35 milliárd forintra nőtt. 2013-ban pedig várhatóan az ötödik és hatodik osztályos tanulók is bekapcsolódhatnak a programba, és a választható zöldségek és gyümölcsök köre is bővül - ismerteti a mezőgazdasági tanács üléséről készült összefoglaló.