Magyarországon összesen 141 CT-berendezés és 102 MR-berendezés működik. Ezekből 123 CT-berendezésen és 57 MR-berendezésen végeznek közvetlen Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEK) által finanszírozott vagy közvetett közreműködői szerződés keretében közfinanszírozott vizsgálatot.

A parlamentben elfogadott törvény miatt 2024 novemberétől a 123 CT-berendezésből 15, az 57 MR-berendezésből 8 eshet ki a közfinanszírozott betegellátásból, ha csak a gépeket a tulajdonosok nem ajánlják fel megvételre az államnak – írja a radiológia.hu.

Lényeges, hogy a változás nem vonatkozik a röntgenvizsgálatokra, a mammográfiai vizsgálatokra és a PET/CT és PET/MR vizsgálatokra.

Ahogy arról beszámoltunk: a jövőben kizárólag „köztulajdonban álló gépparkkal” végeznék az állami intézményekben a CT- és MR-vizsgálatokat.

Az ügy érintettjei

Az Affidea Magyarország közfinanszírozott ellátást végző diagnosztikai központjai Győrött és a fővárosban. A Mediworld három diagnosztikai központja, Székesfehérváron, Szolnokon és a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban. A HUNIKO két diagnosztikai központját Kistarcsán és Diósgyőrben, a kispesti Raditecet, a Pécsi Diagnosztikai Központot, a Budapesti Bajcsy Kórház CT/MR laborját üzemeltető Absolute Medet is érinti. Valamint magáncégek, például Baján, Gyöngyösön vagy a fővárosban, amelyek közfinanszírozott vizsgálatra, kapacitásuk kisebb részére kötöttek állami kórházakkal közreműködői szerződést.

Veszélyes döntés

A Magyar Orvosi Kamara szerint a döntéssel a magánellátásba terelik a betegeket és tovább nőnek majd a várólisták is. Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója már egy júniusi egészségügyi konferencián is azt mondta: a CT- és az MR-vizsgálatok 113 százalékon állnak.

Nem tudom, hogy milyen műszerekkel fognak dolgozni, ugyanis ezek nem egyszerű dolgok. 10-20 milliárd forintos befektetés kell ahhoz, hogy ezek a műszerek rendelkezésre álljanak

– mondta Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció képviselője. Egy MRI-gép nagyjából 400-500 millió forint, egy CT 100-200 millió forintba kerül.

Érinti a változás a radiológusokat is

A radiológusok és radiográfusok számára a friss törvényi rendelkezés szerint a CT és MR-vizsgálatokban 2024 novemberétől a magánorvosok és magáncégek által végzett leletezési, távleletezési vagy CT/MR-operátori munka megszűnik. Szakemberek szerint a több mint három évtized alatt kialakított egyensúly ezzel a törvénnyel megbomlik és új egyensúly alakul ki.

Kérdésessé válik a CT- és MR-operátorok nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatása, radiológusok társas vállalkozásainak közreműködőként való alkalmazása, valamint az állami intézményeknek végzett CT/MR teleradiológiai szolgáltatás is. Ez utóbbi több megyei kórházat érinthet érzékenyen, főleg azokat, amelyek jelentősen támaszkodtak a nem helyi radiológusok által nyújtott szolgáltatásra.

Az állami egészségügyben a jelenlegi kritikus munkaerőhiány az elviselhetetlen szintig fog fokozódni a CT és MR vizsgálatok teljes államosításával

– véli Kunetz Zsombor egészségügyi elemző.

Ez pedig azt jelenti, hogy a például a daganatos betegek diagnosztikája, betegségük nyomon követése a jelenleginél is rosszabb lesz. Tovább nyúlnak majd a várólisták, több beteg hal meg a diagnosztika hiányában nem megkezdett kezelések miatt.

2015 óta a rosszindulatú daganatos kórkép megalapozott klinikai gyanúja esetén a CT, MR egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató a szükséges képalkotó diagnosztikai vizsgálatot a beutaló kiállításának napjától számított 14 napon belül köteles elvégezni. Szakemberek szerint a szabályozás nagy hiányossága, hogy csak a vizsgálat elvégzésének időpontját határolták be, a leletezés időfaktorát nem.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt mondta, azokat a gépeket, melyeket magánszolgáltatók működtetnek az állami egészségügyben meg fogják vásárolni, az a céljuk, hogy ne megosztott kapacitás legyen a magán- és közellátás között. A lehető legtöbb CT- és MR-vizsgálatot szeretnék lehetővé tenni a betegek számára.

Hangsúlyozta: 

az állam tudja ezeket a drága gépeket működtetni, és a várólisták nem hosszabbak hanem rövidebbek lesznek.

Tiszta vizet szeretnénk önteni a pohárba, hogy amikor egy beteg bemegy egy közfinanszírozott egészségügyi intézmény kapuján, biztos lehessen abban, hogy közfinanszírozott keretek között fogják ellátni – mondta korábban a hvg.hu-nak Takács Péter. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint összesen „talán hét olyan hely van, ahol magántulajdonban lévő MR- vagy CT-gép van kórházon belül”.

Ettől a valóságban persze több, ahogy azt a cikkünk elején is írtuk. 

A Radiologia.hu szerint nem lesznek ellátási problémák, míg 2010-ben, amikor 73 CT és 36 MR működött Magyarországon, a CT/MR-teljesítmény felét magántulajdonú berendezésen, illetve központban végezték, mára ez az arány 20 százalék alá csökkent. Egyedül Szolnokon és Kistarcsán borulhat a rendszer.

Jön a kártalanítás

A törvény szerint a magánszolgáltatókat kártalanítják majd. A szerződés megszűnése előtti három üzleti év – 2021, 2022, 2023 – adózott eredményének átlaga lesz a kártérítés mértéke. Hogy pontosan hány gépet és mennyiért fognak megvásárolni Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, erről majd az egészségügyi államtitkárság mond pontos számokat és összegeket.

A törvény szerint az idei évvel is súlyozott adózott eredmény átlagának háromszorosa jár majd a vállalkozásoknak, minden bizonnyal a HUNIKO Kft. és a legnagyobb szereplő az Affidea Magyarország – felé érkezik majd jelentősebb kártalanítás.