A napokban felvetett ötlet - miszerint minden "biztosan" daganatgyanús esetben 2 héten belül történjen meg a teljes képalkotói kivizsgálás - mindenképpen helyes irány, de csak központilag vezérelt szervezési eszközökkel nem lehet célt érni. A hazai CT és MR készülékek száma ugyanis messze elmarad a kívánatostól. Az egyik leggyakoribb felhasználó pedig maga az onkológia (nem csak a kivizsgálás, hanem a kezelés és a gondozás során is) de az ideggyógyászat, ortopédia, belgyógyászat és számos más szakma sem képzelhető el korrekt képalkotási vizsgálati háttér és lehetőség nélkül - kommentálta lapunknak Zombor Gábor egészségügyi államtitkár bejelentését Poller Imre onkológus, egészségügyi szakértő.

Magyarországon évi több százezer alkalommal merülhet fel daganatgyanú egy kivizsgálás során, a jelenleg kommunikált elképzelés szerint pedig ezeknél a gyanús eseteknél kellene háziorvosi beutalással 14 napon belül a CT vagy MR vizsgálatot elvégezni a beteg lakóhelye szerint illetékes radiológiai ellátónak. Ha azonban a vizsgálat nem igazolja a daganatgyanút, a vizsgálatot végző nem kapna teljes térítést a vizsgálatért, bár a hozzá irányított, kötelezően elvégzendő vizsgálat eredményéért a legkevésbé sem tehető felelőssé - hívja fel a figyelmet Poller.

MItől fognak felgyorsulni a vizsgálatok?

Maga a háziorvos a jelenlegi ellátási rendszerben a legritkább esetben felügyeli és szervezi a daganat gyanúja miatti részletes és teljes kivizsgálást. A háziorvosnál panasszal megjelenő betegek kivizsgálása az illetékes szakorvosoknál a szakrendelői hálózatban, illetve a kórházi osztályokon történik, kétségtelenül gyakran igen hosszú idő alatt. De nem csak a CT-re és az MR-re kell a betegnek várakozni, hanem a daganat-kivizsgálás számos más, a CT-t és MR-t megelőző elemére (szakorvosi konzultáció, endoscopia, UH, labor) is hosszú a várakozási idő. Alapvető dilemma, hogy ezek a vizsgálatok mitől fognak felgyorsulni.

Iszonyú felelősség szakadhat a háziorvosokra

Ma még nyitott kérdés, hogy mi szerepel a részleteket szabályozó rendeletben. A háziorvosok az eddigiekben csak erősen körbehatárolt szerepet kaptak a daganatos betegek kivizsgálásában és ellátásában, most hirtelen iszonyú felelősség szakadhat rájuk. Megkapják a jogkört, hogy összegezhessék a beteg addigi szakorvosi vizsgálatait, és ha biztosak abban, hogy daganat áll fenn, akkor sürgősséggel kérhetnek CT-t és MR-t, melynek leletével aztán a beteget tovább irányíthatják.

Poller szerint ugyanakkor nem világos, hogy a sürgősségi CT és MR kérés hatáskörét miért nem az onkológiai szakbizottságok kapják meg. 2012-ben ugyanis minden klinikai onkológiai osztályt működtető kórházban kötelezően onkológiai teameket kellett felállítani, a szakbizottságokban pedig ott ül a radiológus is.

Sorban állás van,  betölthető lyukak nincsenek

Nincsenek betölthető lyukak a rendszerben, ezért amellett, hogy nagyszerűnek tartja, hogy a daganatos betegek diagnózisa 14 nap alatt megszülessen, egyúttal szkeptikus a megvalósíthatósággal kapcsolatban Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetsége elnöke. Mint kifejtette, mivel sorban állnak betegek, akkor majd annak kell többet várni, akinek nem ilyen jellegű a betegsége.

Aki epekővel egy hónapot állt sorban CT-re várva, most mondjuk majd két hónapig teheti ugyanezt, és nem tudjuk hova, meddig tolódnak azoknak a betegeknek a vizsgálatai, akik új vizsgálóhelyek, rendelők híján elkerülhetetlenül hátrébb kerülnek a rendszerben - vetette fel Bélteczki, hozzátéve, hogy a háziorvosnak nincs is joga drága diagnosztikai vizsgálatokat rendelni. Tisztázandó az is, hogy a sikeres beavatkozáson, terápián túlesett daganatos betegek kontrollvizsgálatai is a kéthetes határidőbe esnek-e majd - jegyezte meg.

A pénz csak az első, még sok más is kell

Nagy hullámokat kavart a bejelentés, amihez mindeképpen plusz forrás kell, ezek megérkezésére vár a szakma. Ugyanakkor kérdéses, hogy az országos egyenlőtelenségek mellett ez az elképzelés milyen formában, milyen intézményekben, hogyan tud megvalósulni - mondta kedden este, az ATV Egyenes beszéd című műsorában Schwab Richárd, a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ orvosigazgatója.

Nemcsak CT és MR kapacitás szükséges a pontos diagnózishoz, hanem szövettani eredmény is, amely legtöbbször valamilyen invazív beavatkozással biztosítható, az endoszkópos kapacitás és az ehhez szükséges orvosállomány megléte pedig az állami intézményekben  fog felvetni problémákat. Schwab úgy látja, a technikai feltételek könyebben áthidalhatók, a humán erőforrásnál pedig az a szerencse, hogy vannak olyan lelkes 70 éves kollégák, akik dolgozhatnak, miután a nyugdíjasok foglalkoztatása megoldott, enélkül ugyanis nagyon nagy lenne a baj a jelenlegi elvándorlás mellett, amit nem sikerült megállítani.

Schwab úgy fogalmazott, a megfelelő források biztosítása fontos üzenet lesz, és bíznak benne, hogy az ágazat megkapja a plusz pénzt. Ez szerinte tovább nem halasztható, nem tartható tovább az a forráskivonás, ami az elmúlt 20 évet jellemezte, s felesleges GDP arányos számokkal zsonglőrködve összehasonlítani magunkat a szomszédos országokkal, amikor egy szombathelyi betegre fordítottnál négyszer több jut a tőle ötven kilométerre élő osztrák betegere.

A megfelelő források és a technika mellett viszont a struktúrát is ki kell építeni, szükség lenne egy a háziorvosihoz hasonló szakorvosi praxis rendszerre - hangsúlyozta Schwab, aki úgy véli, a szakorvosok elvándorlása ennek hiányával is összefügg. Az orvosigazgató régiós összehasonlításban is elkeserítőnek nevezte, hogy a magyar betegek átlagosan két-három hónap alatt jutnak kezelést megalapozó diagnózishoz, de 4-5 hónapos várakozások is előfordulnak a szövettanra. A korlátozott kapacitásfinanszírozás miatt nem tudják fogadni a betegeket, akik végtelen köröket írnak le a rendszerben. A két hetes diagnosztika eléréséhez ezért a plusz forrás az első lépés, ha meglesz a pénz, utána derül ki, hogy mi hiányzik még - mondta Schwab Richárd.