Debrecen és Miskolc Kelet-Magyarország két legnagyobb városa. Debrecenben körülbelül 200 ezer lakosával egyúttal Magyarország második legnagyobb települése Budapest után. Miskolcon kicsivel több mint 150 ezer ember él, amivel lakosságszámra Szeged mögött országosan a negyedik helyen áll.

A két település lakosságszáma arányaiban sokkal kevésbé eltérő, mint a 2021-es költségvetésük. Amíg Debrecen országosan is kiemelkedő, 162,5 milliárd forintból gazdálkodik idén (egy lakosra levetítve körülbelül 800 ezer forintból), addig Miskolc büdzséje drasztikusan kevés, összesen 38,6 milliárd forint (körülbelül 250 ezer forint/lakos). A megyeszékhelyek országos átlaga a kettő között van: idén 550 ezer forint körüli összeget kapunk, ha a költségvetéseik összegét elosztjuk a lakosságszámaik összegével.

Többet bukhattak, mint nyertek

Az alacsony költségvetés ellenére Miskolcon több turisztikai beruházás is megvalósult a közelmúltban: fejlesztették például a Diósgyőri várat, felújították a Lillafüredi függőkertet és a Selyemréti fürdőt, továbbá a napokban nyílt meg az újjáépült miskolctapolcai strand, amit Ellipsum névre kereszteltek.

Érkeztek ipari befektetés is: a kínai Chervon autó 17,5 milliárd forintból épít gyártócsarnokot, közel 150 új munkahelyet létesítve a borsodi megyeszékhelyen. Az elektromos autókhoz lítiumionos akkumulátorokat gyártó japán GS Yuasa pedig körülbelül 9 milliárd forintból valósítja meg Miskolcon első európai gyárát. Emellett például a szingapúri Patec autóipari cég is fejleszti a településen üzemét: 1,7 milliárd forintos fejlesztés vonzataként, 71 új munkahelyet teremt a borsodi megyeszékhelyen.

Miskolc belvárosa.
Miskolc belvárosa.
Kép: MTI

Ezen befektetések ellenére a legnagyobb projekteket elbukta a város: a BMW végül Debrecent választotta a miskolciak helyett (iparági pletykák szerint a nemzetközi repülőtér jelenléte döntő érv volt a hajdúságiak mellett), amivel egy több mint 320 milliárd forint értékű gyárépítő-beruházás lehetősége szállt el. 

Egy másik fájó pont a Lufthansa Technik kihátrálása a városból. A vállalat már 2019-ben bejelentette érkezését Miskolcra. Mintegy 43 milliárd forintból kívánták megépíteni a repülőgép-hajtóművek alkatrészeit szervizelő üzemüket a városban, pár éven belül mintegy 400 magasan képzett szakembernek biztosítva munkát. Az alkalmazottak felvétele is elkezdődött, amikor a cég a koronavírus-járvány repülőgépipart érintő negatív hatásaira hivatkozva előbb felfüggesztette, majd törölte a projektet.

A cívisváros politikai vezetése pártszínekben a rendszerváltás óta csupán egyszer változott: 1998-ban az SZDSZ-es Hevessy Józsefet a Fidesz színeiben induló Kósa Lajos váltotta a polgármesteri székben, akit a szintén Fidesz-delegált, és ma is regnáló Papp László követett pozíciójában 2014-ben.Miskolcon már színesebb az összkép. A rendszerváltás óta hat vezetője volt a városnak, köztük három fideszes. Jelenleg a független, de ellenzéki támogatást élvező Veres Pál a borsodi megyeszékhely feje, aki az azóta megboldogult, kormánypárti Kriza Ákost váltotta a vezetői székben.

Igen rosszul érintették Miskolcot a Covid-járvány miatt hozott kormányzati intézkedések is. Magas bevételkieséssel számol a város idei költségvetése 2020-hoz képest. 

„Csak az ingyenes parkolás bevezetése miatt havonta 80-85 millió forint esett ki a város kasszájából, de hatalmas összeget vesztettünk a gépjárműadó helyben maradó részének elvonása, valamint az iparűzési adóból származó bevételek csökkenése miatt is. Miskolc összesen tízmilliárdos összeget veszített” – nyilatkozta Veres Pál, Miskolc polgármestere az ATV-nek. A városvezető azonban a közelmúltban arról is beszélt, hogy ezen kiesések kompenzációjaként összesen 1,35 milliárdot ítélt meg számukra a kormány.

Emellett a helyi sajtó hírei arról szólnak, hogy a közösségi közlekedés előző évi, 490 milliós támogatását sem kapja meg Miskolc, a gépjárműadó elvonása 450 millió forintos mínusz az önkormányzatnak, az iparűzési adó megfelezése pedig 1 milliárd 832 milliós kiesést jelent, miközben a pandémia miatt egyébként is csökkent ez a bevétel. A megyeszékhely idei költségvetésén igen szűkösre sikeredett: összesen 38,6 milliárd forintból gazdálkodhat a város.

Emellett egyéb problémákkal is szembe kell néznie a városnak. Miskolc ipari park kialakítására alkalmas területei szinte elfogytak, a meglévők pedig lassan megtelnek. Ezt a problémát a környékbeli falvak kihasználatlan gazdasági területei bevonásával kívánja orvosolni a város vezetése. A Miskolc Hejőcsaba városrészében található cementgyár újraindítása miatt is áll a bál a városban. Környékbeli lakosok, az önkormányzat, helyi zöldek, a cementgyár képviselői, valamint más ipari- és turisztikai vállalkozások érdekellentétei feszülnek egymásnak a beruházás körül.

Debrecenbe dől a pénz

Ha Kelet-Magyarország másik legnagyobb városa teljesen más képet mutat. Debrecennek a járvány miatt hozott kormányzati intézkedések 3,7 milliárd forint kiesést okoztak a településnek, a kompenzációjuk viszont megközelíti ezt az összeget: 2,9 milliárd, ami egyébként a legnagyobb támogatás, amit vidéki város kapott. Összességében a cívisváros idei költségvetése pedig nem kevesebb mint 160 milliárd forint, ami lakosságszámra levetítve is, a miskolci összeg többszöröse.

Kapcsolódó

„2018-ban ugrott meg a költségvetésünk. Abban az évben elérte a 160 milliárdot. 2020-2021-ben körülbelül 160-180 milliárdból gazdálkodunk. Az éves büdzsénk beruházási rátája több mint 50 százalékos. A pénzek több irányból érkeznek. Egy része a helyi adókból származik, de uniós források is a segítségünkre vannak. Jelentős a TOP-os keretünk (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program), ami 2014 és 2020 között mintegy 43,6 milliárdot tett ki. Emellett a Modern városok programból is jutottunk támogatásokhoz. Ebből a pénzből költöttünk például színházak, a Debreceni Nemzetközi Iskola, az Aquaticum vagy a Nemzetközi repülőtér fejlesztésére.” – mondta a Napi.hu-nak Papp László, Debrecen polgármestere.

Debreceni városkép.
Debrecen egyik jelképe, a Nagytemplom.

A városvezető lapunknak beszélt arról is, hogy azon években, amikor egy-egy projekt még csak a tervezési szakaszban van, a városi költségvetés természetesen kevesebb, mint amikor az adott fejlesztések, beruházások a kivitelezés fázisába kerülnek. Ez okozhat nagyobb eltéréseket a költségvetésekben.

Papp László beszámolt arról is, hogy Debrecenbe az elmúlt öt évben mintegy 680 milliárd forint értékű külföldi befektetés érkezett, amelynek eredményeként 6500 új munkahely létesült, illetve jön létre. Ezek közül a BMW elektromos autókat gyártó gyára a legnagyobb beruházás, de az akkumulátor-elválasztó fóliákat gyártó sanghaji SemCorp, az elektromobilitásra fókuszáló Vitesco, az élelmiszeripar számára csomagológépeket gyártó Krones, vagy az ipari termékek csomagolásánál globális piacvezető Deufol is hatalmas befektetőnek számít. Ezeken kívül több cég - például a thyssenkrupp - fejlesztette meglévő debreceni üzemét, több közülük kapacitásbővítést is végrehajtott. 

A polgármester elmondta: minden iparágban bővült a város, amely mára egy diverzifikált gazdaság képét mutatjuk. Jelenleg is több céggel tárgyalnak a lehetséges beruházásról. A BMW gyárának szüksége van beszállítókra, így velük is tárgyalóasztalhoz ültek. Várhatóan a szolgáltató szektor is bővülni fog a közeljövőben.

A polgármester bizakodó

Miskolc és Debrecen gazdasága és pénzügyei között úgy tűnik, hatalmas szakadék tátong. Veres Pál, a borsodi megyeszékhely polgármestere néhány hete, egy, a környező kistelepülések vezetőivel tartott sajtónyilvános egyeztetésen – ahol a Napi.hu újságírója is jelen volt – azonban optimistán látta a jövőt.

Szavai szerint lehetséges befektetőkkel folytatott tárgyalások során beszéltek neki arról, hogy Debrecenben egyre nehezebb szakembereket és egyéb alkalmazottakat csábítani egy-egy újonnan induló gyárba. A cégek munkavállalókra vonatkozó igényeivel nehezen tudják a lépést tartani a helyi szakképző intézmények, például a Debreceni Egyetem, ugyan hatalmas összegeket fordít az oktatás fejlesztésére a cívisváros. A munkaerő ugyan Miskolcon sem olcsó, de úgy tűnik, jelenleg jelentősebb humánerőforrás-tartalékkal rendelkezik a borsodi megyeszékhely, valamint szakértelméből sincs hiány, ami részben a helyi oktatási intézményeknek, mint például a Miskolci Egyetemnek köszönhető.