Az engedély visszavonása esetén kétséges az elővárosi közlekedés fejlesztésével járó projekt megvalósulása, ellenkező esetben azonban akár 2027-ben elkészülhet a közel ezermilliárd forintos óriásprojekt – írta a Világgazdaság.
A fővárosi, az újbudai és a ferencvárosi önkormányzat civil szervezetekkel közösen kezdeményezte a projekt környezetvédelmi engedélyének visszavonását arra hivatkozva, hogy a főváros lakott területe „nem terhelhető tranzit vasúti teherforgalommal, ezért azt ki kell tiltani, és alternatív útvonalat kell biztosítani” – írta a lap.
A felperesek szorgalmazták Lázár János építési és közlekedési miniszternél, hogy a kormány vállaljon kötelezettséget a V0-s vasútvonal megvalósítására, vagyis hogy lényegében ne a Déli Körvasutat építse meg, hanem a vasúti körgyűrűt.
A lapnak nyilatkozó Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár rámutatott, hogy a két projekt nem konkurense egymásnak, hanem kiegészíti egymást:
A V0-s a következő évtizedek egyik legfontosabb kötöttpályás projektje, ami hosszú távon meghatározza Magyarország logisztikai ágazatának alakulását, ugyanakkor nemzetközi szempontból is komoly súlya van.
Ha elkészül, átveszi a Déli Körvasútra terhelődő teherforgalom döntő részét, így a Déli Körvasút személyszállítási fókuszúvá válhat. Ez azért is lényeges, mert így a Déli Körvasutat még használó teherforgalom nappal tud majd közlekedni az éjjeli órák helyett.
A kormány prioritásként kezeli a fővárosi agglomeráció és Budapest centruma közötti közlekedési kapcsolat javítását, és a Déli Körvasút megépítése naponta több mint kétmillió ember életét könnyítené meg
– mondta Nagy Bálint.
A Déli Körvasút megvalósulása nemzetstratégiai érdek
A hazai és uniós forrásból megvalósuló projektnek nemzetstratégiai jelentősége van, és egybevág az Építési és Közlekedési Minisztérium ÉKM közlekedéspolitikai célkiűzésével, hogy segítse a mobilizációt és gazdaság teljesítményét, továbbá a fenntarthatóságot azzal, hogy alternatívát kínálhat az autóhasználattal szemben.
Az öt ütemben megvalósuló projekt összköltsége 900-1000 milliárd forint, és minden eleméhez uniós támogatásra van szükség
– nyilatkozta a lapnak Kikina Artúr, az ÉKM vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkára.
Az első elem, a Déli összekötő vasúti híd átépítése tavaly szeptemberre már megtörtént 50 milliárd forintból. A Budapestet elkerülő V0-s vasúti körgyűrű megépítésével ide terelődhet át a Déli összekötő vasúti híd teherforgalma.
Jelenleg is tart a 440 milliárd forintos második ütem előkészítése, a Ferencváros és Kelenföld közötti vasúti pálya bővítése, amely révén a jelenlegi 18 vonat helyett a csúcsórában 32-t lehet majd mindkét irányba indítani.
A második ütemben a Gubacsi-híd utáni pályaszakaszokat helyenként három, máshol négy vágányra bővítenék, új megálló létesülne a Közvágóhídnál és a Nádorkertnél, az előbbi révén a Nemzeti Színház és környéke, az utóbbi révén a Mol és az Infopark megközelíthetősége javulna és jelentős forrásokat fordítanak a korszerű rezgés- és zajvédelemre.
A harmadik ütemben, 120 milliárd forintos beruházással a ferencvárosi pályaudvar Duna felőli végén vasúti híd keresztezné a pályaudvar sínjeit, a Népligetnél pedig kialakítanának egy új vasúti megállóhelyet, a negyedik ütem keretében ezeken a területeken környezetrendezésre mintegy 20 milliárd forintot fordítanak.
A projekt ötödik elemként a Kelenföld és Törökbálint közötti szűk vasúti keresztmetszetet kell oldani és erről a vonalszakaszról lehet majd csatlakozni a Budapest és Varsó közötti gyorsvasútra.
Ilyen károkat okozhat a Déli Körvasút projekt csúszása
- A fővárosi régió és az országos vasúti törzshálózat programszintű hálózati fejlesztésének elmaradása,
- a sűrűbb elővárosi vonatközlekedés meghiúsulása,
- az országrészek közötti több közvetlen távolsági vonat ellehetetlenítése,
- három forgalmas fővárosi csomópontban új vasúti megállók elmaradása,
- a klímavédelmi célok elérésének nehezítettsége,
- a jogszabályi határértékeket túllépő zajterhelés fennmaradása, európai uniós forrásvesztés
− sorolja a Magyar Építők oldala azokat a lehetséges károkat, arra az esetre, ha tovább csúszik, esetleg meg sem valósul a Déli Körvasút projekt.
A portál emlékeztet a fejlesztés céljaira is, nevezetesen, hogy több vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút mint fenntartható közlekedési eszköz versenyképes alternatívája legyen a személyautós közlekedésnek, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében.