A magyar költségvetés hiánya lassan közeledik a fenntartható szinthez, a növekedés azonban még sok évig lomha lesz és a vaskezű kormány egyes gazdaságpolitikai lépései erősítették a befektetők bizalmatlanságát az ország iránt - tájékoztatja nemzetközi olvasótáborát a Wall Street Journal (WSJ) blogja. Az Orbán kormány politikájának egyik legfontosabb jellemzője az volt az elmúlt két évben, hogy az alkalmazkodó gazdaságirányítástól elfordult a kemény megszorítások felé - mondták el a WSJ munkatársának hazai üzletemberek és pénzügyi elemzők.

Szemben a kormány kezdeti terveivel, amelyekben grandiózus keynesiánus központi gazdaságélénkítés szerepelt, nemrégiben a növekedést agyoncsapó megszorításokat jelentettek be, amelyek célja, hogy 2012-ben a GDP 2,5, 2013-ban pedig 2,2 százalékára szorítsák le a deficitet.

Idegesek lettek és elvesztették a kontrollt

A kormány az Európai Unió engedélyével 2010-ben el akarta engedni a GDP hét százalékára a költségvetési hiányt. Azt tervezték, hogy a GDP négy százalékának megfelelő összegből a növekedés ösztönzését szolgáló alapot hoznak létre - magyarázta a WSJ-nek Demján Sándor, Magyarország legnagyobb vállalkozói szervezete, a VOSZ elnöke. A görög válság mélyülése miatt azonban Brüsszel keményebb fiskális szabályok betartását várta el Budapesttől.

Ez kemény választ váltott ki Orbánból és minisztereiből - tette hozzá. A kormány ingerülten, rossz kommunikációval reagált. Láthatóan csalódott volt. Végül a konfliktus kikerült az ellenőrzés alól - mondta Demján, akiről a WSJ tudósítója megjegyzi, hogy jó kapcsolata van a miniszterelnökkel.

Eleve elszámolták magukat

Egy szakértő szerint a kabinet gazdasági tervei alapvetően tévesek voltak. A tartozások szintje és a deficit olyan magas, hogy már akkor is nyilvánvaló volt: nem lehet egyszerűen kinőni az adósságot - mondta a lapnak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A kormány végül eldobta Matolcsy György gazdasági miniszter ösztönző terveit és kipróbáltabb gazdaságpolitikára váltott.

Abban bízott, hogy az áfa 27 százalékra emelése - ez a legmagasabb kulcs az EU-ban -, a fogyasztási adó növelése és néhány kiadáscsökkentés megnyugtatja a kedélyeket, de az EU-t nem sikerült meggyőznie. Végül csak a megújított konvergenciaprogrammal tudták elérni, hogy Brüsszel eltekintsen a kohéziós alapokból járó támogatások felfüggesztésétől.

Elveszítjük a következő évtizedet

Miután a közfinanszírozást többé-kevésbé rendbe tették - amit külföldi elemzők is elismernek -, és várhatóan megszületik az elővigyázatossági megállapodás az EU-val és az IMF-fel, a kormány figyelme ismét a gazdasági növekedés meglendítése felé fordult. A nyomott környezetben azonban ez nem látszik könnyű feladatnak.

A bankok mérséklik forrásállományukat és kiigazítják mérlegeiket, ami nem tesz jót a fogyasztásnak és beruházásoknak. Suppan szerint évekig, legalább három, de lehet hogy tíz évig nem fog bővülni a hitelezés. Az MNB becslése szerint a behajthatatlan lakossági hitelek aránya 15 százalékkal tetőzik 2013-ban.

A kormány mindennek ellenére optimista maradt: Matolcsy a múlt héten azt mondta, hogy az elmúlt két évben hozott intézkedéseknek köszönhetően jövőre 2-4 százalékkal bővülhet a gazdaság. Mások másként látják ezt: a lomha növekedés, amely elmarad az ország lehetőségeitől, párosulva az eurózóna számos országában megjelenő politikai felfordulással nyomás alatt tartja a magyar háztartások jövedelmét. Ez nem fogja javítani Orbán szavazóinak elégedettségét.

Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az életszínvonal nem fog javulni a következő tíz évben - mondta a WSJ-nek Demján Sándor.