Magyarországon 2011 és 2016 között 1,23-ról 1,49-re nőtt a teljes termékenységi arányszám (ami azt mutatja, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet), majd 2017-ben, valamint 2018-ban is ugyanezen a szinten maradt. Ezt megelőzően, a rendszerváltástól kezdve, amikor még 1,86  volt a teljes termékenységi arányszám, évről évre csökkent a mutató a 2011-es e valaha mért legalacsonyabb 1,23-as értékig.

A 2011-2016 közötti nagymértékű növekedés idején ráadásul évről évre csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők száma: 2011-ben 2 millió 375 ezer 15-49 éves nő élt Magyarországon, 2016-ban pedig már közel 93 ezerrel kevesebb. Mindeközben 2011-ben 88 ezer gyermek született, 2016-ban pedig 93 ezer, vagyis kevesebb azonos korú nő számottevően több gyermeket vállalt.

A termékenység a 15-19 éves korcsoportban kiemelkedően, mintegy 25 százalékkal nőtt. Míg 2011-ben a 20 év alatti anyák 5 150 gyereket szültek, 2016-ban már 6 098 gyermekük született. Összességében e korosztályhoz kötődött az összes élveszületés 6,6 százaléka 2016-ban, szemben a 2011-es 5,8 százalékkal. A korosztályon belül főként a 18 és 19 éves nők gyermekvállalása emelkedett számottevően - idézi az adatokat a Népességtudományi Intézet elemzése.

Az előzetes adatok szerint 2018-ban 2017-hez képest csökkent a 20 évesnél fiatalabbak gyermekvállalása (ahogy ez már kismértékben 2016 és 2017 között is megfigyelhető volt).

A Népességtudományi Intézet a KSH teljes körű népmozgalmi adatbázisát elemezve megvizsgálta, milyen a 2017-ben szült, 20 évesnél fiatalabb anyák iskolai végzettsége, családi állapota, gazdasági aktivitása, illetve hol laknak a 20 évesnél fiatalabb anyák.

Ebben körben nőtt a termékenység

A kutatók megállapították, a fiatal anyák jellemzőek hátrányos helyzetűek: iskolázatlanabbak, mint a korosztályuk, hétszer többen szülnek közülük hajadonként, mint az átlagpopuláció, jellemzően munkanélküliek, valamint az összes élveszületést figyelembe véve a fiatalok közül több mint kétszer annyian élnek hátrányos helyzetű térségekben, ahol az átlagosnál nagyobb a roma népesség aránya.

Az iskolázatlanságra nem magyarázat az anyák fiatalsága  - emelik ki a kutatók a 2016-os mikrocenzus adataira hivatkozva. Aszerint ugyanis míg a 15-19 éves női populáció mindössze 3,3 százaléka nem fejezte be az általános iskola 8 osztályát, addig a fiatalon gyermeket vállalók körében közel négyszeres, 12,2 százalék ez az arány. A 8 osztályt és szakmunkásképzőt végzettek, illetve érettségizettek aránya ugyanakkor megfelel az országos átlagnak. Egyedül az általános iskola 8 osztályát el nem végzők vannak túlreprezentálva.

A fiatal anyák alig tizede házas; több mint háromnegyed részük hajadonként szül. Az újszülöttek nagy része bizonytalan társadalmi, jogi környezetbe érkezik, az esetek 43 százalékában ugyanis hiányoznak az apára vonatkozó adatok, míg e téren az országos átlag (az összes élveszületést figyelembe véve) 11 százalék.

Minden ötödik fiatal anya munkanélküli. Összességében az inaktív anyák számottevően többen vannak, mint a tanuló (17 százalék). A nőknek csak mintegy 13 százaléka aktív a munkapiacon.

A fiatal anyák döntő hányada az ország leghátrányosabb helyzetű megyéiben él, csaknem egyharmaduk Borsod-Abaúj-Zemplénben (19 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (13 százalék), míg az összes élveszületést számba véve ez jóval ritkább (Borsod-Abaúj-Zemplénben él az anyák 7,8 százaléka, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 6,5 százaléka).

Milyenek az apák?

Az apákról az esetek 43 százalékában nincs hivatalos információ a gyermek születésekor, az ismert apák közül minden második 20-24 év közötti, az apák másik fele nagyjából azonos arányban fiatalabb 20 évesnél illetve idősebb 24 évesnél.

Az apák körében is felülreprezentáltak a nagyon alacsony iskolai végzettségűek: a férfiak közel negyede legfeljebb 8 osztályt, mintegy negyedük szakiskolát végzett. Alig 13 százalékuk rendelkezik szakiskolánál magasabb végzettséggel.

Döntő hányaduk (79 százalék) aktív a munkapiacon, 13 százalékuk munkanélküli, az egyéb inaktív státuszban (eltartott, stb.) lévők aránya 6 százalék. További 3 százalékot tesz ki a tanulók aránya.

A családpolitika hozta?

Vajon a családpolitikai támogatásoknak köszönhető-e az utóbbi években növekvő gyermekvállalás a fiatalok körében - teszik fel a kérdést a kutatók, ám ezt a lehetőséget azonnal el is vetik, miután a családpolitikai intézkedések főként a biztos munkapiaci státusszal rendelkezőket részesítették előnyben, s alig érintették a fiatal, alacsony státuszú, a munkapiacon kismértékben jelenlévő csoportot.

A tankötelezettség 18 éves korról 16 éves korra csökkentése (2011-ben) ugyanakkor közrejátszhatott a gyermekvállalás előtérbe kerülésében e korosztály esetében. A hátrányos helyzetű fiatalok gyermekvállalását ugyanis erőteljesen befolyásolja a tankötelezettség életkora: a korhatár 16 évről 18 évre való emelése 1996-ban például 6,8 százalékponttal csökkentette annak a valószínűségét, hogy egy roma nő 18 éves kora előtt anya lesz.

Ugyanakkor lényeges különbség, hogy a 2010-es években elsősorban a fiatal, de már felnőttkorú nők gyermekvállalása ugrott meg nagymértékben, nem pedig a tinédzserek gyermekvállalása (noha az is nőtt). Ha az előzetes adatoknak megfelelően 2018-ban megáll a növekedés, valamilyen más magyarázatot kell keresni az termékenységnövekedésre - vélik a kutatók.