A Morgan Stanley a magyar bankokkal folytatott konzultációi alapján 10-30 százalék közé valószínűsíti a devizahitelesek részvételi arányát a végtörlesztési programban, és számításai szerint ez 2-6 milliárd euró közötti devizahitel-végtörlesztést jelentene. A Morgan Stanley szerint a jelenlegi devizatartalékokat tekintve 4 milliárd euróig kezelhető lenne a kereskedelmi bankok devizaigényének jegybanki finanszírozása, ennél több azonban "már problémákat okozhat".
Amint arról korábban beszámoltunk, a jegybank szerint a programban a devizaadósoknak ugyan csak egy kis része tud részt venni, ugyanakkor így is elképzelhető, hogy a devizahitel-állomány 20 százaléka átváltásra kerül. Ez az arány lapunk múlt héten közzétett számításai szerint nagyjából 3,6 milliárd eurónak felel meg, vagyis ennyivel - 9-10 százalékkal - csökkenhet az augusztus végén 37,6 milliárd euróra rúgó tartalék.
Az MNB tartalékpozíciója most "erősebb, mint valaha", és kétszerese a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi védőcsomagja előtti, 2008-as szintnek. A jelentős rövid futamidejű külső adósságállományt is figyelembe véve azonban a tartalékok "már nem tűnnek annyira bőségesnek" - áll a Morgan Stanley londoni értékelésében. Hangsúlyozzák: jövőre 3,5 milliárd euró IMF-hitelhányad és további 1,5 milliárd euró devizakötvény-adósság válik esedékessé. Összességében "kényelmesnek" tekinthető a jegybanki tartalékpozíció, ám "a muníció mennyisége nem végtelen" - fogalmaz a jelentés
A BNP Paribas szerint 4-5 milliárd eurónyi újonnan jelentkező banki devizakeresletet az MNB "könnyedén" tudna kezelni tartalékaiból, sőt a jegybank akár 10 milliárd eurót is felhasználhat - feltéve, hogy nem akarja a nemzetközi tartalékok és a rövid futamidejű devizaadósságok rátáját az 1:1 paritás alá csökkenteni -, és még így is "viszonylag stabilan tudná tartani" a forintot.
Valószínűtlen rohamban gyengülhet a forint
A cég szerint azonban, ha ennél bármennyivel több devizafinanszírozásra lenne szükség, vagy ha a magyar befektetési termékekre rakódó kockázati felárak még tovább emelkednének, az már jelentős forintgyengülési kockázatot teremtene, és ez "rendkívül rossz hír lenne" azoknak a devizahiteleseknek, akik nem tudják a végtörlesztési program alapján visszafizetni adósságukat.
Az, hogy az MNB devizafinanszírozást ajánlott fel tartalékaiból a végtörlesztési terv által érintett kereskedelmi bankoknak, egyelőre valószínűleg korlátozza az euró forintárfolyamának emelkedését, azonban növekszik a középtávú országkockázat - állapították meg a BNP Paribas felzárkózó piaci elemzői. Hozzátették: jelenleg nem számítanak arra, hogy a magyar törlesztéskockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) - amelyek a magyar szuverén adósságkockázat befektetői megítélését tükrözik - érdemben csökkennének.
Ez a kockázati mérőszám az utóbbi időszakban - követve az általános európai árazási folyamatot - jelentősen emelkedett, a hétfői londoni kereskedésben 555 bázispontra drágult középárfolyamon. Az elmúlt kereskedési hét elején 460-470, a nyár elején még 255 bázispont körüli magyar CDS-árazásokat mértek Londonban.
Jön-e kamatemelés?
A BNP Paribas elemzőinek hétfői értékelése szerint a mostani kockázati környezetben "nem lehet határozottan kizárni", hogy az MNB vészkamatemelésre szánja el magát, abban az esetben, ha az euró 300 forint fölé drágul, és "egy ideig ott is marad".
Az idei MNB-kamatemelés nem konszenzusos előrejelzés a Cityben, de a 300 forint feletti euró más nagy londoni házak szerint is kamatemelési küszöb lenne.
A Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég - a várható közép-kelet-európai jegybanki kamatpályákról befektetőknek összeállított új előrejelzésében azt jósolta, hogy ha az euró forintárfolyama 290 felett marad, az MNB-kamatcsökkentés lekerül a napirendről, ha pedig az árfolyam 300 forint fölé emelkedne, akkor "szinte bizonyossá válna" a kamatemelés.
A Commerzbank szerint ha tovább gyengül a forint az euróval és a svájci frankkal szemben, akkor növekedne a valószínűsége annak, hogy a magyar jegybank - ahogy arra már korábban is volt példa - egyszerre akár 3,00 százalékpontos kamatemelést is végrehajthat a forintgyengülés fékezése végett.