Az eljárás a magyarországi devizahitelesek jogorvoslati lehetőségeit korlátozó törvényi rendelkezéseket érinti. Az ominózus magyar ügyben a felperes Sziber Zsolt, az alperes pedig az Erste Bank Hungary Zrt.
Az ügy előzménye, hogy a Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően a magyar országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket (a 2004. május 1-je és 2014. július 26. napja között időszakban).
Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban. Ez olyan szempontból is problémás, hogy kifejezetten csak azokat a fogyasztókat érinti, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezíti a nem fogyasztó hiteladósok (cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét. Ezek az akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint a túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztésénél, az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (törlesztőrészletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.
Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által - a törvényi elszámolás ellenére is - felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.
(Képünk illusztráció.)