Az utóbbi években jelentősen emelkedett Magyarországon a fiatalok munkaerőpiaci részvétele, illetve bérfelzárkózást is láthatunk a korosztály esetében az országos átlaghoz képest. Kiemelt időszak a nyári diákmunka, amely segítséget jelent a munkaerőhiánnyal küzdő turizmus, vendéglátás valamint a mezőgazdaság számára. A fiatalok foglalkoztatását és munkába állását a kormányzat is ösztönzi a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentességével.

Ennek elsődleges oka az erős munkaerőhiány idehaza: mivel egyre nehezebb újabb munkaerőt bevonni az aktív korosztályból, igyekeznek mozgósítani a teljes munkaerőtartalékot – írja tanulmányában az Oeconomus.

2022-ben csúcsot döntött a betöltetlen álláshelyek száma, közel 90 ezer üres álláshelyet regisztrált a KSH (2023) az év során, ahova kerestek munkavállalót. 2023 első negyedévében ugyan csökkent ez a szám, de ezzel együtt is a koronavírus-járvány előtti év (2019) feszességéhez hasonló mértékű, 83 ezres nagyságrendű volt az üres álláshelyek száma.

Tetőző foglalkoztatás

Ezzel együtt tetőzik a foglalkoztatás idehaza, 2022-ben megközelíthettük a teljes foglalkoztatást. Míg 2010-ben 3 millió 873 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, addig 2022-ben közel 4 millió 700 ezer fő, vagyis több mint 800 ezer fővel bővült a foglalkoztatás. Ilyenkor nehezebb újabb munkaerőt bevonni, tovább mobilizálni a munkaképes korú (15-65 éves) lakosságot, mivel aki szeretne dolgozni, már tudott magának állást szerezni.

Ilyen esetben a figyelem egyre inkább ráirányul a munkaerőpiac perifériáján lévő csoportokra, úgy mint a fiatal (15-24 évesek) és idős (65 éves és idősebb) korosztály bevonására, vagy épp a nők munkaerőpiaci integráltságának fokozására, a kisgyermeket nevelők visszatérésének segítésére.

A 25 év alatti munkavállalóknak 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Korábban pedig már járulék- és szocho-mentességet is kapott a korcsoport. Továbbá a duális képzés során hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott fiatalok után sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem vonnak le. Mindezeken felül egy támogatási program keretében a munkaadók vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak 25 év alattiak foglalkoztatásáért.

A diákmunka alapjai Magyarországon

980 ezer 15-24 év közötti fiatal élt Magyarországon 2022-ben, vagyis akik már munkaképes korúak és bevonhatók a munkaerőpiacra, bár a fiatalok létszáma évről évre csökken idehaza (2010-ben még közel 1,2 millióan voltak). Foglalkoztatásukra azonban szigorú szabályok vonatkoznak.

A 15 éves kor betöltésekor lehet először munkát vállalni Magyarországon, de ekkor csak iskolai szünetekben, illetve szülői vagy gyámhatósági engedéllyel. 16 és 18 éves kor között is szükséges a szülői beleegyezés a munkavállaláshoz, de már 16 éves kortól lehet év közben is munkát vállalni, viszont csak nappal (éjszakai munkát 18 éves korig nem lehet végezhetni, vagyis 22-06 óra között). Rendkívüli munkaidőt nem rendelhetnek el számukra, illetve munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, ha viszont az ifjú munkavállaló 16 évesnél fiatalabb, akkor maximum napi 6 órát dolgozhat.

2022. január 1-jétől a 25 év alattiak jövedelme adómentes az átlagbérig (aktuális érvényes összeg: 500 ezer forint), ezzel is ösztönözve a munkavállalásra őket. Amennyiben ezt az összeget meghaladja a fiatal havi keresete, csak az átlagbért meghaladó összegre kell személyi jövedelemadót fizetnie. Ezáltal a legtöbb fiatal bruttó és nettó bére megegyezik.

Lengyelországban létezik ehhez hasonló rendszer egyedül a világon.

Többféle foglalkoztatási formában dolgozhatnak a fiatalok: például iskolaszövetkezeten keresztül, munkaviszonyban, megbízási szerződéssel, egyszerűsített foglalkoztatás keretében (alkalmi- vagy idénymunka), valamint háztartási alkalmazottként.

A kizárólag nappali tagozatos diákok többsége iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik. Iskolaszövetkezet tagjaként nem minősülnek biztosítottnak, ezért járulékot sem kell fizetniük az szja-mentesség mellett (nappali tagozatos diákként eleve biztosítva vannak). Ugyanakkor ez azzal is együtt jár, hogy az itt eltöltött munkanapok nem számítanak bele a nyugdíjszámításba.

Hagyományos munkaviszony esetén azonban a diák biztosított és járulékfizetési kötelezettsége van, de ebben az esetben is érvényes az átlagbérig járó szja-mentesség.