A tanár szólt arról is, hogy a pedagógiai módszerek sokszínűségét meg kell tartani, mert "nem kérnek az egyeniskolákból". Nem értenek egyet azzal sem, hogy a szakképzés idejét három évre csökkentették, illetve hogy hetente mindössze hét tanórában tanulhatnak közismereti tárgyakat az ide járók - tette hozzá.
Tamás Ferenc felháborítónak nevezte, hogy "a tanév kellős közepén" zajlott le az általános és középiskolák állami átvétele, miközben a fenntartó szerepét átvevő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ apparátusa még teljes mértékben fel sem állt. Annak a véleményének adott hangot, hogy az iskolarendszer jelenleg azért tud működni, mert az iskolák munkatársai erejükön felüli munkát végeznek, ugyanakkor az iskolaigazgatóknak a legegyszerűbb ügyekről szóló döntésekhez hivataloktól kell engedélyt kérniük.
Oláh Alexandra gimnáziumi tanuló szerint "a reformok ellehetetlenítik a közoktatást", az erről szóló rendeletek pedig visszafejlődést jelentenek. Beszélt arról is, hogy a tanulók a bizonytalanság miatt még nem tudják, melyik fakultációkat válasszák ahhoz, hogy megkezdjék felkészülésüket a különböző felsőoktatási szakokra. Mint mondta, készen állnak a kompromisszumra a kormányzattal, harcukat pedig "észérvekkel kell megnyerni". Kitért arra: Magyarországon szeretnék befejezni tanulmányaikat, azonban "a diákság hangját nem hallják meg".
Fogl Márton egyetemista úgy látja, kényszerrel akarják megmondani nekik, milyen irányba kell terelni az oktatás ügyét, holott szerinte éppen most van "itt az alkalom, hogy befejezzük a rendszerváltást". A köznevelési törvény elnevezésére utalva azt mondta: csak az akar nevelni, aki fél attól, hogy ellene fordulnak.
A demonstrálók a beszédeket időnként "Nem hagyjuk!", illetve "Semmit rólunk nélkülünk!" skandálásokkal szakították meg. A tüntetés helyszínére a közoktatást szimbolizáló koporsóra emlékeztető, feketére festett papírdobozt is hoztak. A beszédek után a demonstrálók elhagyták a helyszínt.