A makrotrendekben jelentősek a különbségek a kelet-közép- és délkelet-európai régióban (KKDKE) az IMF szerint. Miközben a belső kereslet az emelkedő fogyasztásnak köszönhetően kezd helyreállni, a növekedés összességében továbbra is kiábrándító és mindenhol lassul a kelet-közép-európai (KKE) régiót leszámítva. Itt Magyarországot emeli ki az IMF jelentése, ahol a megugró beruházások és a csökkenő munkanélküliség húzta a növekedést. A balti államokban a növekedést a kedvező munkaerő-piaci kondíciók segítettek.
A KKDKE egészére vonatkozóan az IMF az áprilisi előrejelzéséhez képest rontott a növekedési kilátásokon: korábban 2014-re 1,6, 2015-re 2,5 százalékos növekedést jósolt, most 1,2, illetve 1,7 százalékkal számol. Ezzel szemben a KKE országokra az áprilisi 2,6 és 2,7 százalékos ütem helyett most már 2014-re és 2015-re egyaránt 2,9 százalékra számít.
A csökkenő globális élelmiszer- és energiaárak, valamint az eurózóna felől érkező dezinflációs hatások a csökkenő pályára állították az inflációs trendet a régióban - Törökországot, Oroszországot és a Független Államok Közösségét (FÁK államok) leszámítva, ahol a magas élelmiszerárak és az árfolyamgyengülés tartotta magasan a pénzromlást.
A fokozott geopolitikai kockázatok ellenére a külső pénzpiaci környezet támogató maradt a KKDKE országok többségében - Oroszországot és Ukrajnát kivéve. A régiós szuverén kötvényspreadek - Oroszországot és Ukrajnát leszámítva - az idei év első félévében a Fed kötvényvásárlási programjának mérséklése előtti célozgatások előtti szintek alá csökkentek, a nettó tőkeáramlás ismét pozitívba fordult a második negyedévben - az első negyedéves visszaesést követően. Ezzel szemben Oroszországban az első félévben a tőkekivonás gyorsult, a vállalati kötvénypiac szinte teljesen kiszáradt a geopolitikai feszültségek eszkalálódása miatt. Eközben Ukrajnában gyengül a hrivnya.
Sok a kockázatok rövid távon
Rövid távon az IMF jelentős kockázatokat lát:
- geopolitikai feszültségek eszkalálódása vagy elhúzódása
- eurózóna gyengélkedésének elhúzódása
- amerikai monetáris politika normalizálódásának pénzpiacokra gyakorolt hatása.
Mindezek negatív hatás jelentős lehet, mivel a régió közel fekszik Oroszországhoz (különösen az orosz gáztól való függőség miatt) és az eurózónához, valamint jelentős a külső finanszírozástól való függőség.
Magyarországot a pénzpiaci volatilitás kiújulása kapcsán az IMF továbbra is azok között az országok között tarja számon, amelyeknek a relatív érzékenysége a külső pénzügyi sokkokra nagyobb. E csoportba tartozik még Horvátország, Szerbia, Fehéroroszország, Ukrajna és Törökország.
Van mozgástér?
Az IMF szerint középtávon a potenciális növekedés javítása létfontosságú e gazdaságok számára. Be kellene fejezni a magánszektor mérlegalkalmazkodását, amelyet egy, az adósságállomány és a nemteljesítő hitelek rendezésére irányuló átfogó stratégiával kell támogatni. Ez ugyanis visszafogja a beruházásokat és a vállalati hitelezést, különösen Dél-Európában. Az IMF szerint prioritást kell, hogy élvezzen a pufferek képzése a külső sokkokkal szemben, miután több országban a gazdaságpolitika lehetőségei szűkösek.
A régióban csak minden második országnak maradt érdemi fiskális mozgástere (vagyis hogy teljesen az automatikus stabilizátorokra hagyatkozzon egy gazdasági visszaesés bekövetkezésekor, anélkül, hogy az a hosszabb távú költségvetési fenntarthatóságot veszélyeztetné). A konvencionális monetáris politikai mozgástér szintén korlátozott, csak minden negyedik országban lát ilyen a Valutaalap. Ráadásul hiába maradt mozgástér, azt teljes egészében nem feltétlenül lehet kihasználni a magas devizaadósság miatt - ez a helyzet Magyarországon is. A Valutaalap szerint mindössze Lengyelországon és Romániában van mindhárom - költségvetési, monetáris politikai és árfolyam-rugalmasság - területen mozgástér.
Integráltabb energiapiac kellene
Nagy energiaimport-függőségük miatt a régió országainak jóval integráltabb energiapiacot kellene kiépíteniük, hogy csökkenthessék az energiasokkok hatásait - vélik az IMF elemzői. Középtávon pedig növelniük kellene a potenciális növekedést a szabályozási környezet és a munkaerőpiacaik működésének javításával - szól a javaslat.