A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Megint sokan kutatják, hány hektárt művelnek külföldi, elsősorban osztrák gazdák Magyarországon − leghamarabb azok kerülnek célkeresztbe, akik az 1994-ig, illetve 2001-ig érvényben lévő törvényi előírásoknak megfelelően, legálisan használnak hazai földet. (E használatok jogosságát már több bírósági döntés is megerősítette, annak ellenére, hogy számos esetben a tényleges eladó indította a pert.) Nagyon nehéz lesz érvényt szerezni az új jogszabályoknak − mondta egy osztrák határ menti kistérség mezőgazdasági ügyekben illetékes, neve elhallgatását kérő munkatársa −, az elmúlt években sok olyan megoldás született, amelynek fenntartása az eladónak, illetve a "bérbeadónak" is érdeke. Jó néhány nyugat-dunántúli terület például életjáradék-szerződéssel kiegészített bérleti szerződésnek álcázva cserélt gazdát az elmúlt években. Az eredeti birtokos részesedést kap a haszonból − esetleg résztulajdonosa a földet művelő külföldi társaságnak −, a "bérleti díjat" pedig minden évben újratárgyalják. (Idén az aszály miatt sokan harcoltak ki jelentős emelést, méghozzá euróban.)
Különböző trükkökkel, például a határ magyar oldalán élő, nemritkán a közelmúltban "felfedezett" rokonság bevonásával jelenleg is zajlik a földek átjátszása, amit az idei aszály tovább gyorsított − tette hozzá a lapunknak nyilatkozó szakember −, van példa örökös bérleti jogra, jelzálogbejegyzésre, használati és elővásárlási jogra és még sok minden másra is. Nem csoda, hogy közelítő pontossággal sem tudni, valójában mekkora hazai földterület van külföldi tulajdonban, illetve hány hektárt használnak külföldi gazdák.
Vannak, akik egy-másfél millió hektárt emlegetnek, mások 600-700 ezer hektárra becsülik az összterületet, míg az osztrákok inkább mindössze néhány százalékról beszélnek. (A helyzet tisztázása érdekében a kormány a közelmúltban négy dunántúli földhivataltól kért adatokat, ám kiderült, jelenleg senkinek nincs joga kigyűjteni ezeket.) Az utóbbi egy-másfél évben ráadásul a külföldiek − nemcsak osztrákok, hanem szlovének, németek, sőt olaszok is − sok esetben nem mezőgazdasági területet, hanem nagy, több hektáros területtel rendelkező belterületi falusi portákat vásároltak az Őrségben, a Balaton-felvidéken, de Baranyában és Somogyban is.
Azt sem tiltja a törvény, hogy az ilyen kertekből valaki többet is megvegyen, akár egymás mellett is − a zöldség-gyümölcs árak emelkedése erős motivációs forrás. Az elmúlt években számos, elsősorban nyugat- és közép-dunántúli önkormányzat vont belterületbe korábban zártkertnek minősített falurészeket, többek között azért, hogy az ottani ingatlanokat külföldieknek is értékesíthessék.