Magyarországon a létminimum egy felnőtt számára a múlt évben átlagosan 87 510 forint volt, a 2012-es 85 960 forint után − derül ki a KSH friss számításaiból. Az egy főre jutó érték háztartástípusonként az 54−87,5 ezer forintos sávban szóródott 2013-ban. A statisztikusok létminimumon azt az összeget értik, ami biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény − a társadalom fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő − szükségletek kielégítését. A fogyasztáson alapuló és abszolút küszöbnek megfelelő küszöbérték nem az egyetlen − és a gyakorlatban nem is a leginkább használt − mutató, mivel ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is.
Egyre távolabb van a minimálbér
Még 2005 őszén, az egykor volt Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a három évre szóló minimálbér-megállapodás megalkotásakor mindhárom oldal elfogadta azt az elvet, hogy a legkisebb bér nettó értéke minél előbb érje el a KSH által közzétett, egyszemélyes háztartásra számolt létminimum mértékét. Ez 2005-ben nem teljesült, csak a bruttó minimálbérre volt igaz, ám ez azóta sem jött össze - igaz, azóta már az OÉT is a múlté, helyébe - csupán javaslattételi lehetőséggel bíró - Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács lépett.
Tavaly ugyanis az elfogadott legkisebb bruttó bér 98 ezer forint volt, amelynek a nettója 64,2 ezer forint volt, miközben Magyarországon a létminimum egy felnőtt számára a múlt évben átlagosan 87,5 ezer forint volt. (Ráadásul idén sem javul érdemben a helyzet: a 2014-re érvényes 101,5 ezer forintos legkisebb bér nettója - családi adókedvezmény igénybe vétele nélkül - is csupán 66,5 ezer forint, míg az egy főre jutó létminimum - egy százalék alatti emelkedést feltételezve - várhatóan 88,2-88,4 ezer forint lesz.)
Az pedig csak hab a tortán, hogy a 2012-ben a minimálbér nettója (60,9 ezer forint) még a szegénységi küszöbértéknél is kisebb volt. A KSH adatai szerint ugyanis 2012-ben 66 399 forint volt az az OECD-módszertanon alapuló, szegénységi küszöbként meghatározott jövedelemszint, vagyis akik ennél kevesebbet vittek haza abban évben, szegénynek tekinthetők.
A nagyobb család olcsóbban működik
A KSH által számított létminimum értéke 2013-ben 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, szemben a 1,7 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-növekedéssel (2012-ben e két érték 2,4, illetve 5,7 százalék volt). A teljes árindexnél nagyobb emelkedés oka, hogy az átlagnál jobban drágultak tavaly az élelmiszerek és a dohányáruk.
Az egyetlen felnőttből álló háztartás átlagosan havi 87,5 ezer forintból élt meg a múlt évben, míg két főnek már 153,1 ezer forintra van szüksége a létminimumhoz. Egy kétkeresős, kétgyermekes családnak havonta 253,8 ezer forint kellett az elfogadható színvonalú megélhetéshez. Az adatok szerint itt is érvényes a méretgazdaságosság, azaz minél több tagból áll a család, annál alacsonyabb az egy főre eső összeg: a két felnőttből és négy gyermekből álló háztartásban fejenként havi 54,0 ezer forint is elegendő.
2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | |
Aktív korúak háztartása | |||||||
1 felnőtt | 66,3 | 71,7 | 75,0 | 78,7 | 83,9 | 86,0 | 87,5 |
1 felnőtt 1 gyermekkel | 109,3 | 118,4 | 123,8 | 129,9 | 138,5 | 141,8 | 144,4 |
1 felnőtt 2 gyermekkel | 142,5 | 154,2 | 161,3 | 169,3 | 180,5 | 184,8 | 188,1 |
2 aktív korú felnőtt | 116,0 | 125,5 | 131,3 | 137,8 | 146,9 | 150,4 | 153,1 |
2 felnőtt 1 gyermekkel | 159,1 | 172,2 | 180,1 | 189,0 | 201,5 | 206,3 | 210,0 |
2 felnőtt 2 gyermekkel | 192,2 | 208,0 | 217,6 | 228,3 | 243,4 | 249,3 | 253,8 |
2 felnőtt 3 gyermekkel | 218,7 | 236,7 | 247,6 | 259,8 | 277,0 | 283,7 | 288,8 |
2 felnőtt 4 gyermekkel | 245,2 | 265,4 | 277,6 | 291,3 | 310,6 | 318,1 | 323,8 |
3 aktív korú felnőtt | 165,7 | 179,3 | 187,6 | 196,8 | 209,9 | 214,9 | 218,8 |
3 felnőtt 1 gyermekkel | 208,8 | 226,0 | 236,3 | 248,0 | 264,4 | 270,8 | 275,7 |
3 felnőtt 2 gyermekkel | 241,9 | 261,8 | 273,8 | 287,4 | 306,4 | 313,8 | 319,4 |
3 felnőtt 3 gyermekkel | 268,4 | 290,5 | 303,8 | 318,9 | 340,0 | 348,1 | 354,4 |
3 felnőtt 4 gyermekkel | 294,9 | 319,2 | 333,9 | 350,4 | 373,5 | 382,5 | 389,4 |
Nyugdíjas korúak háztartása | |||||||
Egytagú | 59,6 | 64,6 | 67,5 | 70,9 | 75,5 | 77,4 | 78,8 |
Kéttagú | 102,7 | 111,2 | 116,2 | 122,0 | 130,1 | 133,2 | 135,6 |
Háromtagú | 145,8 | 157,8 | 165,1 | 173,2 | 184,7 | 189,1 | 192,5 |
Forrás: KSH |
Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét az élelmiszerkosár szereplő mennyiségek alapján kalkulálják. A 2013-as átlagárak alapján egy aktív korú felnőtt kosarának értéke havi 24,1 ezer forint volt. A különböző korú személyek tápanyagszükséglete eltérő. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) számításai szerint a legfeljebb 14 évesek élelmiszer-normatívája a felnőttekéhez képest 77,8 százalék, a 60 évesnél idősebbeké pedig 88,2 százalék, azaz a 0-14 évesek havi élelmiszer-normatívája 18 749 forint, az időskorúaké pedig 21 255 forint. Így számolva például a két aktív korú felnőttből és két gyermekből álló háztartás élelmiszer-normatívája tavaly havi 85,7 ezer forint volt.
Megnevezés | Havi mennyiség (kilogramm) | Havi érték (forint)** |
Hús, hal és készítményeik | 3,4 | 4 671 |
Tojás (161 darab/év) | 0,5 | 510 |
Tej (2,8 és 1,5 százalékos) | 7,7 | 1 848 |
Sajt, egyéb tejtermékek | 2,4 | 2 122 |
Zsiradékok | 1,4 | 1 191 |
Cereáliák | 9,0 | 3 539 |
Cukor, kakaó, méz | 1,2 | 562 |
Burgonya | 4,0 | 691 |
Friss és tartósított zöldség | 11,6 | 4 502 |
Friss és tartósított gyümölcs | 6,5 | 2 364 |
Szárazhüvelyes | 0,4 | 223 |
Fűszerek | - | 1 111 |
Kávé, tea, üdítők | - | 764 |
Összesen | - | 24 099 |
*a létminimum-számításnál ** 2013-as árakon | ||
Forrás: KSH |
A létminimum jelenlegi számítási módszerének egyik sajátossága, hogy az eredményekben - bizonyos tompítottsággal - megjelenik az életszínvonal változásának hatása is. Miközben az élelmiszer-normatíva fix, az élelmiszeren kívüli értékösszeg hatással van az életszínvonal alakulása. Csökkenő életszínvonal mellett a létminimumérték/élelmiszer-normatíva hányados csökken, az életszínvonal javulása mellett pedig nő, hiszen a változatlan normatíva szerinti élelmiszer-fogyasztók többet tudnak költeni egyéb szükségleteikre. Ez az arány 2012 és 2013 között valamennyi háztartástípusban csökkent.