A felmérés során országosan 300 céget kérdeztek meg arról, hogy mit terveznek béremelés terén - mondta a Napi Gazdaság által szervezett HR-vezetők Országos Konferenciáján Dara Péter, a Devise Hungary ügyvezető igazgatója. A kutatás érdekessége lett, mint mondta, hogy a válaszoló vállalatoknál az alkalmazottak többsége nem volt tisztában olyan alapvető kérdéssel, hogy mekkora volt a saját cége 2010-es éves árbevétele. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok vezetői illetve alkalmazottai nincsenek azzal sem tisztában, hogy kihez és mihez kellene viszonyítaniuk magukat bérek terén.

Az ügyvezető szerint nagyon aggályos képet mutatott az a kép is, hogy idén mire számítanak a cégek. Az adatok tükrében ez úgy nézett ki, hogy a megkérdezettek 39 százaléka számított arra, hogy nagyon rossz évet zár, 42 százalék mondta, hogy átlagos éve lesz és csak 19 százalék vélte úgy, hogy túlteljesíti a terveit. A szakember szerint ez egyértelműen mutatja, hogy a vállalatok szerint nincs vége a válságnak.

A kutatásban, amelyben Magyarország minden régiójából megkérdeztek vállalatokat, jellemzően nem magyar vállalatok vettek részt. A többség (48 százalék) 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő cég volt, ezen belül pedig a legtöbb amerikai volt, a második legtöbb német társaság volt. Ezen túl 38 százalékban válaszoltak teljesen magyar tulajdonban lévő vállatok, továbbá a megkérdezettek 7 százaléka többségi külföldi, 4 százaléka többségi magyar és 3 százalék esett az egyéb kategóriába.

A megkérdezettek köre emellett minden szektorra kiterjedt - amit ezzel kapcsolatban megjegyzett a Devise ügyvezetője, hogy a közszférából ezúttal nagyon csekély, 1,5 százalékos volt a részvételi arány.

Mi alapján döntenek?

Arra a kérdésre, hogy a vállalat vezetése mi alapján emel béreket, az derült ki, hogy a résztvevők 25 százaléka szubjektív alapon emel bért, vagyis alapvetően nem a szenioritás, szaktudás vagy teljesítmény határozza meg a béremelések mértékét - hangsúlyozta Dara, amit alapvetően hibás elképzelésnek vélt. Már csak azért is, mert mint a kutatásból ugyancsak kiderült, sok cégnek nincs módja több munkabért fizetni, így nem nagyon marad a HR-nek a kezében semmi, ami alapján a jó munkaerőt meg lehet tartani. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy az erkölcsi elismerés is hiányzik a vállalatoknál, aminek a munkavállalók megtartásában szintén nagy szerepe lehetne.

A vállalatok átlagosan 3,8 százalékos béremelést terveznek, ami jóval elmarad a kormányzati elvárásoktól - mutatott rá a szakember. A minimális béremelési szándék 0,3 százalékos, a maximum 7 százalékos volt.

Sokszor az sem egyezik, hogy a vállalat és az alkalmazottak mit várnának el a bérezéssel kapcsolatban. Egy példát említve megemlítette, hogy egy cégnél hiába derült ki egy felmérésből, hogy a munkavállalók preferálnák a teljesítmény és szaktudás alapú bérezést, a vezetés nem foglalkozott ezzel. Ugyanakkor Dara azt is megjegyezte, hogy mindezek ellenére egyre több cég mozdul el a teljesítmény alapú bérezés felé.

Messze nincs itt a kánaán

A vállalatoknál a béremelés kérdését egyértelműen a gazdasági helyzet határozza meg és nem a kormányzati intézkedések. A tavalyi felmérésben a bércsökkentés volt az elsők között a listán, a jövő évi tervezett intézkedések között viszont már látszik, hogy a vállalatok kifogytak a forrásból, és nincs nagyon már miből visszavenni - a költséghatékonysági programok a lista végén kullognak. De ez arra is utalhat, hogy nagyon béremelésre sem lesz forrás.

Ebben pedig nagy szerepe van annak, hogy a vállalatok 8 százaléka jelentősen romló, és 27 százaléka romló gazdasági környezettel számol, 42 százalék pedig stagnálást vár jövőre. Emellett javuló kilátásokkal 21, jelentősen javuló gazdasági környezettel mindössze 2 százalék számolt.