Az ügy előzménye, hogy bár Magyarország - több más uniós országgal együtt - hosszú haladékot kapott arra, hogy a cigaretta jövedéki adóját az uniós minimumra hozza 2017 végére, ezt csak mostanra sikerült teljesítenie, ezért született az Európai Bíróság elmarasztaló ítélete.

A cigarettákra kivetett jövedéki adó mértékének túlzottan alacsony szinten tartásával hazánk megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.

Kapcsolódó

Tállai András az MTI-nek azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy Brüsszel már 2018-ban lépéseket tett az adóemelés kikényszerítéséért. Ha a két és fél éve húzódó ügyben még hét napot vár az Európai Bíróság az ítélethirdetéssel, a jogsértést nem tudta volna megállapítani.

- Vélemény
Ez a mondat értelmezhetetlen, hiszen az ítélet nem a jelenlegi állapot miatt született, hanem azért, mert hazánk sem 2018-ban, sem pedig 2019-ben nem teljesítette a követelményeket. Tállainak abban sincs igaza, hogy ha az EU még vár pár napot, akkor nem tudott volna jogsértést megállapítani, hiszen a Bíróság közleménye szerint már 2021. januárjában elértük a minimális szintet, ez azonban az ítélet szempontjából lényegtelen.

Az államtitkár a következőket mondja: Brüsszel szerint 2018 elején drasztikus emelést kellett volna végrehajtani, de a magyar kormány elzárkózott a nagymértékű és azonnali adóemeléstől, és a lépcsőzetes növelés mellett döntött.

- Vélemény
Ez szintén nem fedi a valóságot, hiszen az irányelv 2011. június 21-én született (itt lehet letölteni magyar nyelven), vagyis a kormány már régóta tudja, hogy 2017 végére meg kell felelnie az előírásoknak. Bőven lett volna ideje lépcsőzetesen emelni, de a kormány ehelyett olyan dolgokkal volt elfoglalva, mint a trafikrendszer létrehozása, amely önmagában is drágította a cigarettát.

Ebben a táblázatban lehet látni, hogy a kormány egyáltalán nem igyekezett az adó emelésével, például 2012 és 2015 között egyáltalán nem emelt.

cigaretta jövedéki adó
Infogram

AZ államtitkár arról is beszélt, hogy Magyarország hiába próbálta meggyőzni az Európai Uniót arról, hogy igazságosabb jövedéki adórendszerre lenne szükség, amelyben például figyelembe veszik az egyes tagállamok adórendszerei közötti különbözőséget és azt, hogy az uniós országokban eltérőek a kereseti viszonyok, így össze sem hasonlítható az úgynevezett vásárlóerő.

De továbbra sem jelenik meg az uniós szabályokban az sem, hogy az EU keleti határánál fekvő tagországok, amilyen Magyarország is, komoly küzdelmet folytatnak a cigarettacsempészettel, a feketekereskedelemmel.

A tagállamok közti különbségeket felvonultató magyar érveket a brüsszeli bürokraták nem fogadták el, ezért a kormánynak nem volt mozgástere: idén az uniós elvárás miatt két lépcsőben emelkedik az egyes dohánytermékek jövedéki adója. A változás január 1-től 7,3 százalékos adóemelést hozott, amelyet április 1-től újabb 4,8 százalékos követ.

Az április 1-jei adómértékkel Magyarország teljesíti a cigaretta jövedéki adójára előírt adóminimumot, vagyis az Európai Bíróságnak két és fél év után még március 31-ig volt lehetősége arra, hogy elmarasztaló ítéletet hozzon Magyarországgal szemben.

Március 25-én élt is ezzel a lehetőséggel, ítéletében megállapította a kötelezettségszegés tényét, jóllehet áprilistól a Brüsszel által kikényszerített, magas jövedéki adószintet már eléri Magyarország - összegezte Tállai András.

- Vélemény
Abban igaza van az államtitkárnak, hogy a szabályozást sokan kritizálják. Azt viszont nem említette meg, hogy ha az euró nem lenne olyan gyenge mint most, hanem például a 2010 tavaszi 265 forintos szinten marad, akkor már régen teljesítettük volna a kritériumokat, amelyek így szólnak:
  • legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és
  • el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,
  • vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.