A kormányszóvivő elmondta: a kormány célja az, hogy minden tehetséges és tanulni vágyó fiatal számára általánosan hozzáférhető, minőségi és fenntartható felsőoktatási rendszert teremtsen, amelynek a nemzetgazdasági célok és a munkaerőpiac igényeinek kielégítését kell szolgálnia. A finanszírozás átalakításának egyik legfontosabb eleme, hogy az új állami ösztöndíjasok száma mellett a kormány állami részösztöndíjas keretet is meghatározott - a két kör összesen 55 ezer főt foglal magában -, emellett létrehozta az önköltséges kategóriát - ismertette a szóvivő.
Szeptemberben vezetik be
Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a részleteket ismertetve elmondta: az új rendszert 2012 szeptemberétől vezetik be. A szabad felhasználású keret a meglévő Diákhitel konstrukcióhoz hasonlít, évi legmagasabb összegét azonban annak 400 ezer forintos keretével szemben - az infláció miatt emelkedett költségekhez igazodva - 500 ezer forintban határozta meg a kormány. Ezt felvehetik az államilag támogatott hallgatók is megélhetési, tanulási költségük finanszírozására.
A kötött keretet képzési költségeik fedezésére fordíthatják a részösztöndíjas, valamint az önköltséges hallgatók, és közvetlenül a felsőoktatási intézményekhez fog befolyni. Az új hitelkonstrukció kamattámogatással vehető igénybe, a hallgatók 2 százalékos fix kamatot fizetnek majd, összege pedig a költségtérítéshez igazodik majd. Így minden hallgató számára hozzáférhetővé válik a felsőoktatás, a családoknak nem kell plusz terheket vállalniuk - tette hozzá az államtitkár.
További változás, hogy a hitel törlesztését korábban kell megkezdeni, 40 helyett már legkésőbb 35 éves korban, a tárca számításai szerint legfeljebb 15-20 év alatt mindenki vissza tudja majd fizetni a diákhitelt - mondta az államtitkár.
A Diákhitel 1 program továbbra is igénybe vehető lesz minden hallgató számára az 500 ezer forintra emelt kerettel - idézte Bugár Csabát, a Diákhitel Központ (DK) vezérigazgatóját az MTI. Az állami finanszírozású hallgatók és akik most költségtérítésesként tanulnak, továbbra is a Diákhitel 1 programot tudják igénybe venni.
Azok közül, akik szeptember 1-jétől kezdik meg tanulmányaikat, az önköltségesek már kizárólag a Diákhitel 2 konstrukciót tudják igénybe venni, ebben az esetben a hitelnek nincs felső határa, kamata pedig jóval kedvezőbb lesz a meglévő konstrukció kamatánál, amely jelenleg 8 százalék - emelte ki. Két kockázatközösség jön létre, a kettő nem átjárható.
Rendelkezésre állnak a források
A költségtérítéses hallgatók 50 százaléka vette igénybe eddig a diákhitelt, mintegy 320 ezer hallgató, átlagosan évi 340 ezer forintot, 30 százalékuk pedig hét év alatt vissza is fizette, bár ennek a hitelnek nincs lejárata - ismertette Bugár Csaba.
A források továbbra is rendelkezésre állnak, a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Fejlesztési Bank (MFB) továbbra is biztosítani fogja a finanszírozást, és az Európai Beruházási Bank is igen kedvező kamatozású hitelt biztosít a hallgatói kölcsönökhöz - fűzte hozzá.
Hegmanné Nemes Sára kérdésekre válaszolva elmondta: felkérték a nemzetgazdasági tárcát arra, vizsgálja meg, milyen adókedvezményeket lehetne adni a hallgatóknak, illetve a munkáltatóknak, amelyek részt vállalnak a költségekből. A kormány vizsgálja, hogy milyen szerepet vállaljon azok esetében, akik az állami szférában helyezkednek el - tette hozzá Giró-Szász András.