A Kúria döntése szerint a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt. nem közfeladatot ellátó szerv, ezért nem köteles kiadni Bodoky Tamás (atlatszo.hu) újságíró kérésére a Vértesi Erőmű milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és ezekhez kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat.

A TASZ szerint az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrizhetőségének alkotmányos biztosítéka válik súlytalanná a Kúria döntése következtében. A Magyarország Zrt. csendestársai és a pártpénztárnokok dörzsölhetik a markukat: a Kúria jogértelmezése következtében a közpénzek nyomon követhetőségének kijátszása rém egyszerű lesz a jövőben: a vagyontörvényben nevesített gazdasági társaság egyszerűen kiszervezi a tevékenységét és a vagyonát általa alapított leányvállalatokhoz, akik már nem kötelesek elszámolni a köztulajdon feletti rendelkezésről - mondta Hüttl Tivadar, a TASZ programvezetője.

A Vértesi Erőmű csődvédelmet kért, miután Kapolyi László, az MSZP volt országgyűlési képviselője tulajdonában álló System Consulting meg akarta vásárolni az erőművet, később azonban visszalépett. A Vértesi Erőmű időközben a cég megrendelésére kapacitásokat kötött le áramkereskedőknél, akiknek a privatizáció meghiúsulása miatt több milliárd forinttal tartozik. Az állami vagyonról szóló törvény rögzíti, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó cégek közfeladatot ellátó szervek, és ezért a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló szabályokat kötelesek betartani. Tájékoztatniuk kell az állampolgárokat a tevékenységükkel kapcsolatos adatokról és szerződések esetében nem hivatkozhatnak üzleti titok védelmére. Mészáros Mátyás bíró által elnökölt tanács leszögezte, hogy nem lát el közfeladatot a Vértesi Erőmű. A Kúria szerint a Vértesi Erőmű akkor lenne kötelezhető elszámolni a nyilvánosság felé a tevékenységével, ha egy jogszabály rendelkezne a státuszáról. Ha ilyen jogszabály nincsen, akkor nem tekinthető közfeladatot ellátó szervnek. A Kúria közfeladatot ellátó szerv fogalmába nem érti bele a közvetett állami tulajdonú gazdálkodó szerveket - írta a TASZ.

Bár a Fidesz ellenzékben ebben az ügyben is elszámoltatást ígért, a Nemzeti Nyomozó Iroda 2010 őszén bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, amit másfél évvel azelőtt a Vért Zrt. feljelentése nyomán indítottak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen - kommentálta a döntést Bodoky Tamás, hozzátéve, hogy a Kúria mostani ítélete számára azt jelenti, hogy nem elég, hogy a felelősök nem lettek meg, a közvélemény sem tájékozódhat arról, milyen körülmények között tűnt el az államkasszából több milliárd forint.