A jelenlegi tendenciák alapján várhatóan továbbra is masszívan fog bővülni a globális villamosenergia-kereslet a következő évtizedekben, ezért az energiahatékonyság növelése elsődleges szempont. Amennyiben sikerül hathatós intézkedéseket tenni e téren, akkor csak nagyjából hat hetente nőne a világ villamosenergia-igénye a teljes magyar éves fogyasztásnak megfelelő értékkel  - érzékeltette a trendet Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója a Figyelő és a Heti Válasz konferenciáján.

Miközben a kereslet bővül, egyre erőteljesebb kényszerként jelentkezik a klímaváltozást okozó gázkibocsátás mérséklése. Az európai közhangulat olykor mintha azt sugallná, már csak néhány lépést kell tennünk a klímaharcban, ezzel szemben az elmúlt két évtizedben, a riói klímacsúcs óta még fokozódott is a globális áramtermelés karbon-intenzitása - fogalmazott. Nem igaz tehát, hogy nyerésben vagyunk, sőt, a jelek szerint rossz irányba megyünk - tette hozzá.

Kapcsolódó

Atom nélkül nem megy

Dacára a megújuló energiaforrások előretörésének, az elmúlt évtizedben a szén felhasználása bővült a legdinamikusabban a világban. Az alacsony karbon-intenzitású áramtermelő technológiák között a vízenergia viszi a prímet, majd a nukleáris energia következik, jóval kisebb arányt képvisel a szél-, nap- és egyéb megújuló energiaforrások; de mindez összességében sem teszi ki a fosszilis alapú termelés felét.

Rossz háborút vívnak a zöldek, ha az atomenergia ellen hadakoznak - fogalmazott Varró, aki szerint a megújuló technológiák érettsége hosszabb távon is kérdéses, és gázzal sem igen elképzelhető a nukleáris kapacitások kiváltása - azzal együtt, hogy az olcsó gáz a nukleáris energiának erőteljes konkurenciát támaszt.

Miből lesz pénz Paks bővítésére?

A fukusimai nukleáris válság hatására a közvéleményben bekövetkezett változást figyelmen kívül hagyva is, az atomerőművek építésének igen komoly akadályai vannak. A projektmenedzselés szinte mindenhol problémás; az erőművek nemigen szoktak a tervezett határidőre elkészülni. A nukleáris kapacitások kiépítése rendkívül tőkeintenzív, az országkockázati felár pedig például Magyarország esetében jelentősen emeli a költségeket például Szlovákiával szemben. Az államháztartás állapotát nézve nem valószínű, hogy állami pénzből épülhet itthon atomerőmű a közeljövőben, miközben a pénzpiacok is gyengélkednek; a kizárólag privát finanszírozású fejlesztések pedig szintén nem jellemzőek - mondta a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője. Mindennek tetejében az európai energiaszektor hatalmas adósságokkal küzd, nagyon kevés társaság képes maga finanszírozni ilyen fejlesztéseket - az egyes országok (energia)gazdaságpolitikai különbségeinek nagy jelentősége lesz.

Közben azért új finanszírozási források is megjelentek az energetikai fejlesztéseknél, ez pedig elsősorban az intézményi befektetőkhöz - nyugdíjpénztárak, biztosítók, stb. - köthetők. Varró László szerint Nagy-Britanniában már vizsgálják ennek a finanszírozási lehetőségnek az atomerőművek építése terén való alkalmazhatóságát. Talán Magyarországnak is a német orvosi nyugdíjpénztárat kellene meggyőznie arról, hogy megtakarításait fektesse a magyar energiaszektor fejlesztésébe - sommázta ironikusan a hazai finanszírozási problémákat.