Március elsejétől jelentősen drágul a cégbejegyzés illetéke. Jelenleg az egyórás bejegyzési határidővel létrehozott cégek illetéke egységesen 15 ezer forint. A jövőben ez kft. esetében 50 ezer, bt.-nél és kkt.-nál 25 ezer forintra emelkedik, míg egyéni cég alapításánál 15 ezer forint illetéket kell fizetni a cégbíróságnak. A cégeljárás gyorsaságát érintő törvénymódosítás, hogy az egyszerűsített eljárás keretében ezentúl kizárólag a cégalapítás történik az adószám kiadásától számított egyórás bejegyzési, illetve határozathozatali határidővel − hívta fel a figyelmet honlapján a Boros Andrea Ügyvédi Iroda. A változásbejegyzési eljárásokban a cégbíróságok elbírálási határideje 15 nap, így ezzel megszűnnek az "egyórás" cégalapítások.
Kiszűrik a csalókat
Januártól a cégalapításkor az adóhatóság az úgynevezett adóregisztrációs eljárás keretében (amelynek ügyintézési határideje legfeljebb 8 nap) egybeveti az alapító tagok és vezető tisztségviselők adatait a nyilvántartásában szereplőkkel. Az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, ha a társaság vezető tisztségviselője vagy többségi tulajdonosa 180 napon túli, 15 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkezik vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt ilyen mértékű adótartozást felhalmozó cégnek, vagy amelynek az adószámát törölték. A tisztességtelen vagyonátruházás kiszűrése érdekében az adóregisztrációs eljárást a változásbejegyzéseknél is alkalmazza az adóhatóság.
Januártól már nemcsak a vezető tisztségviselők, hanem a társaság tagjainak az adószámát is fel kell tüntetni a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelmekben. A személyes adatok köre is kibővül, a név, lakcím és adószám mellett a tag és a vezető tisztségviselő anyja neve, születési helye és ideje is bekerül a cégnyilvántartásba. Az újonnan alapított cégeknek januártól kötelező a kamarai regisztráció, míg a már bejegyzett cégeknek március elsejéig kell bejelentkezni, ennek költsége ötezer forint.
Tovább szigorították a cégbeszámoló közzétételére vonatkozó szabályokat is, ha a vállalkozás elmulasztja azt a céginformációs szolgálatnak elküldeni, az adóhatóság már az első felhívásával egyidejűleg 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
Csak az adós kezdeményezhet csődeljárást
Márciustól csak az adós gazdasági társaság kezdeményezhet maga ellen csődeljárást, a hitelező nem, mivel az eddigi tapasztalatok szerint ez is gyakran visszaélésekre adott lehetőséget. A csődeljárásban kötelező lesz a jogi képviselet, az eljárás kérelmét külön rendeletben meghatározott formában kell benyújtani. Lényeges változás, hogy márciustól az adós cég a csődeljárás elindulásával (a csődeljárás célja a társaság reorganizációja, a hitelezőkkel egyezséget kötve) 90 nap helyett 120 napig kap fizetési haladékot a vele szembeni követelések teljesítésére.
Létrejön várhatóan 2012 júliusáig az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH) egy olyan elektronikus nyilvántartás, amelyből megismerhetők a megindult, de még nem jogerős csőd- és felszámolási eljárások.
Változik a felszámolók kijelölése
Változik a csődeljárásban és felszámolási eljárásban a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló elektronikus úton történő kijelölésének szabálya is. Az erről szóló rendelet tervezetét társadalmi vitára bocsátotta az igazságügyi tárca, a véleményeket február 21-ig várják. A szaktárca szerint a jogszabály-módosítás elősegíti, hogy a felszámoló szervezeteket a székhelyükhöz, fióktelepükhöz közel eső településeken lévő, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló cégekhez rendelje ki a bíróság. Cél "a felszámolók közötti arányosabb ügyelosztás és ezzel a bírósági fizetésképtelenségi eljárások gyorsítása".
A felszámolói névjegyzék adatait használó informatikai rendszert az OBH elnöke üzemelteti (az elnök 9 évre Handó Tünde, eddig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala működtette a számítógépes programot.) A programot az OBH elnöke hagyja jóvá.
Tavasszal új pályázatot írnak ki a felszámoló szervezeteknek
A kormány december végén ismét módosította a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletét. E szerint az új névjegyzékbe kerülésre május 1-jéig kell pályázatot kiírnia a nemzetgazdasági tárcának úgy, hogy a pályázatbeadás kezdő időpontja nem lehet korábbi november 1-jénél. A névjegyzékbe vehetők keretszámának a korábbinál legalább az egyötödével nagyobbnak kell lennie. A lajstromba kerülésre 1991 óta nem hirdettek pályázatot. Az elmúlt években átlag 120 cég szerepelt a listán. (Ezek közül jelölik ki a bíróságok a fizetésképtelenné vált gazdasági társaságok felszámolóit, illetve a csődeljárások vagyonfelügyelőit.) A pályázat kiírási határidejét korábban 2011. január elsejéről július elsejére, majd december 31-re csúsztatták.
Az új szabályok szerint hétévenként kell új névjegyzék felállítására pályázatot kiírni. "Szigorodnak a kizárási és összeférhetetlenségi szabályok, illetve a felszámolókkal szemben támasztott szakmai követelmények is pontosításra kerültek" - olvasható a KIM honlapján.
Az idén januártól új kategóriaként létrehozott "stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek" csőd- és felszámolási eljárásaiban csak az állami felszámoló − az eddig alapesetben kizárólag pénzügyi vállalkozások, hitelintézetek, biztosítók felszámolását végző − Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. járhat el. E cégnek nem kell pályáznia a felszámolói névjegyzékbe kerülésre, a szükséges adatokat közvetlenül küldi el a névjegyzéket vezető szaktárcának.