Az e-útdíjjal terhelt szolgáltatások drágulása húzta fel a szolgáltatási kibocsátási átlagárakat 2013 harmadik negyedében a KSH adatai szerint. Az árszínvonal növekedése a második negyedévi 0,9 százalék több mint két és félszeresére, 2,4 százalékra gyorsult éves összevetésben. Ezen belül a közúti áruszállítás, költöztetés vitte a prímet, 5,6 százalékkal, a második helyre a postai, futárpostai tevékenység iratkozott fel, amely a második negyedévben még az élen állt, akkor is szintén 5 százalék feletti év/év tempóval.
Ahogyan az várható volt, a közúti áruszállítás árszínvonalát alapvetően a használatarányos útdíj bevezetése emelte meg, miközben - amint az a korábbi inflációs statisztikákból is kiderült - a légi szállítás is tempósan drágult. Utóbbit a megnövekedett nyári utasforgalom mellett a Malév megszűnését követő piaci átrendeződések is magyarázzák - erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat. Azt, hogy a légi szállítás árai mennyivel emelkedtek, a KSH adatvédelmi okokra hivatkozva nem közölte, csak annyit, hogy itt mérte a legnagyobb mértékű emelkedést. (További támpont lehet, hogy szállítási, raktározási szolgáltatások átlagosan 7,2 százalékkal drágultak, az egyes részterületek ennél jóval kisebb változást mutattak fel.) A fogyasztóiár-statisztikából viszont annyit tudni lehet, hogy a légi személyszállítás tavaly az ötödik legtempósabban dráguló körnek számított Magyarországon a bankköltségek, a dohányáruk, az egyéb egészségügyi termékek és a bor után a maga 7,7 százalékos decemberi év/év értékével.
A második negyedévhez hasonlóan a július-szeptemberi időszakban is a raktározás és tárolás, a reklám és piackutatás, valamint a távközlés árindexe mutatta a legnagyobb csökkenést. A raktározás esetében az üres kapacitások faragtak tovább az árszínvonalon.
Harmadával esett a cégek száma
A belföldi fuvarozás költségeit jelentősen megemelte az e-útdíj, fuvarfeladattól, a bejárt útvonaltól, a jármű nagyságától és környezetvédelmi besorolásától függően 5-30 százalék közötti mértékben - kommentálta a KSH adatait a Napi.hu-nak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára. Hozzátette: a nemzetközi fuvarozóknál is nagy a szórás, elég csak arra gondolni, hogy a kelet-magyarországi régióból Nyugat-Európába szállító járművek útdíjterhe jóval nagyobb, mint a nyugat-magyarországiaké.
Az árak emelkedésében a fuvarkapacitások szűkülése is hozzájárult. Ez utóbbit viszont nem az útdíj indította el, hanem a magyar gazdaság mélyrepülése és a szállított áruk mennyiségének ezzel párhuzamos visszaesése. Míg 2008-ban még 258 millió tonna árut szállítottak Magyarország közútjain, addig 2012-re ez a mennyiség 165 millió tonnára esett vissza, amit tavaly sem követett pozitív fordulat - emlékeztetett Karmos. (Arra vonatkozóan nincs hivatalos adat, hogy a KSH által nem mért, 3,5 tonna alatti járművek kategóriájába mennyi szállítási teljesítmény tolódott át. Ezeket a furgonokat rugalmasabban lehet üzemeltetni, hiszen B-kategóriás jogosítvánnyal is vezethetők, nem vonatkozik rájuk a kamionstop és az e-útdíj, a vezetési- és pihenőidő-korlátozás, ám a továbbított árura jutó fajlagos üzemeltetési költségük, üzemanyagfelhasználásuk és károsanyag-kibocsátásuk nagyobb, mint a nagyobb járműveké.) Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény eközben érdemben nem változott. A két adat összevetése azt mutatja, hogy a fuvarozási teljesítmény a nemzetközi reláció irányába tolódott el. Ezt jelzi az is, hogy a csökkenő járműállományon belül nőtt a nemzetközi feladatokra is használható nagy járművek aránya.
Legyen már növekedés
A szakma számára úgy kell a gazdasági növekedés, mint egy falat kenyér - fogalmazott Karmos Gábor, aki szerint a GDP 1 százalékos változása 3 százalék körüli változást indukálhat a fuvarozott árutömeg volumenében. Ha tehát az idei GDP-növekedési jóslatok beválnak, elmozdulhat a mélypontról a szektor. Nőhetnek a szereplők költségei is, 3, legfeljebb 4 százalékkal. Az infláció fölé várt növekedést a kötelező felelősségbiztosítási költségek duplázódása-triplázódása, a bank- és szervizköltségek hízása, valamint az európai úthasználati díjak emelkedése mellett a garantált bérminimum és a minimálbér emelése is okozza.
Visszatérve a kapacitáscsökkenéshez, 2011-ben még 18,5 ezer vállalkozás volt jelen a fuvarpiacon, ez 2013 decemberére 12,2 ezer alá csökkent, vagyis egyharmaduk eltűnt. A járművek száma ennél kisebb mértékben, de szintén csökkent, 70 ezerről 61,5 ezerre. Karmos hangsúlyozta: a vállalkozások számának csökkenése, a piac koncentrálódása sem az útdíjjal, hanem a gazdaság gyenge teljesítményével függ össze. A két év alatt megszűnt bő hatezer cég ugyanis már az e-útdíj indulása előtt sem létezett: 2013 júniusában 12,4 ezer vállalkozás volt talpon. A főtitkár arra számít, hogy idén további néhány százzal csökkenhet az ágazat cégeinek száma. Az MKFE-nél úgy látják, a vállalkozások többsége sikeresen tovább tudta hárítani a megrendelőre az útdíjat - ha ez nem sikerült volna, jóval több cég húzhatta volna le a rolót.