Drámai hatással jár Magyarországra a klímaváltozás a következő évtizedekben - derül ki a minap közigazgatási egyeztetésre bocsátott második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiából. A szakpolitikai vitaanyag árnyaltabb és a legtöbb vonatkozásban sötétebb képet fest a 2008-ban elfogadott első verzióhoz képest a várható kilátásokról - ezt az elmúlt évek tapasztalatai is alátámasztják. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) álláspontja pedig szerint egyre inkább bizonyos, hogy e szélsőséges és veszélyes jelenségek egyértelműen az antropogén eredetű éghajlatváltozás rovására írhatóak.

Az új évezred első évtizedében - a 2005-ös év kivételével - mindegyik év átlaghőmérséklete meghaladta az átlagot (az 1971-2000-es normál értéket), a 2012-es nyár pedig az elmúlt 112 év második legmelegebb nyara volt. A 2010-es év (959 milliméteres évi csapadékmennyiséggel) 1901 óta a legcsapadékosabb év volt Magyarországon, 2012 márciusban a szokásos csapadékmennyiség mindössze 6 százaléka, augusztusban pedig 14 százaléka hullott, ezek az 1901 óta észlelt legszárazabb hónapok voltak.

Kapcsolódó

Xavér okozta a márciusi havazást

Az elmúlt évtized bővelkedik az időjárási szélsőségekben, rekordokban, melyek némelyike százmilliárd forintos nagyságrendű károkat okozott (a várható gazdasági következményekre egy későbbi cikkben részletesen is kitérünk majd). A Zsófia és Jolanda mediterrán ciklonok 2010 májusában súlyos villámáradásokat hoztak magukkal, és hasonló légköri jelenségek vezettek a 2013. március 15-i rendkívüli hóviharhoz (Xavér ciklon). Szintén a Kárpát-medencében egy másik jellegzetes áramlási kép is gyarapszik, az úgynevezett meridionális (déli jellegű) áramlás, ilyen vezetett a 2013-as, júniusi dunai árvíz kialakulásához.

Már az ezredforduló után született prognózisok is azt mutatták, hogy a klímaváltozásra Magyarország sérülékenyebb az átlagnál - ezt pedig a közelmúltban elkészült EU ESPON-CLIMATE projekt is alátámasztja. Ezek szerint a feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedés várható, egyúttal jellemző lesz a szélsőséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. Az ország egész területén az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A hőmérsékleti szélsőségek közül a fagyos napok száma 35 százalékkal csökkenhet, míg hőségriadós napok száma - különösen az ország középső és északkeleti térségeiben - több, mint 30 nappal gyarapodhat. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthető előre. Az egymást követő száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.

Új fajok, mutánsok, kártevők

Összességében a várható magyarországi klímaváltozás a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással (szárazodásra, aszályra, árvízre, belvízre vezető csapadékkal) jellemezhető. Sovány vigasz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából helyzetünk kedvező. Magyarország 2011. évi üvegházhatású gáz kibocsátása 66,2 millió tonna széndioxid-egyenérték volt, amely az 1990 óta mért legalacsonyabb érték.

Az időjárás megváltozása mélyreható, esetenként visszafordíthatatlan hatásokkal jár majd az élővilágra. Számos faj helyi kihalásával, illetve új, köztük károkat okozó fajok megjelenésével lehet számolni a dokumentum szerint - ez a trend már napjainkban is érzékelhetően erősödik. Változások várhatók az egyes egyedek növekedésében, testfelépítésében, szöveteiben vagy biológiai produktivitásában. Gyakoribb mutációk, a populációk genetikai struktúrájának fokozatos átalakulása is várható, mindez pedig az ökoszisztémák stabilitására is jelentős hatást gyakorolhat. Különösen a hőmérsékletemelkedés kedvezhet a kártevők elszaporodásának - különös tekintettel a megnövekedett vegetációs időszakra és az enyhébb telek következtében a túlélő egyedekre, lárvákra. A hőmérsékletnövekedés egyes egzotikus, a területen addig ismeretlen fajok megjelenését is eredményezheti. Számítani kell - és erre már Magyarország esetében is volt konkrét példa a gyapjaslepke 2004-2006. évi, korábban soha nem látott mértékű tömegszaporodásával - egyes károsítóknak a számukra kedvezőbb időjárási feltételek miatti tömeges elszaporodására, amit az állományok gyengébb ellenálló képessége is elősegíthet.

Balesetek, idegbetegségek, trópusi kórok

A dokumentum közérdeklődésre leginkább számot tartó része az emberi egészségre gyakorolt várható hatásokat fejti ki. Az Európai Bizottság a 2007-ben kiadott Zöld Könyvben elismeri, továbbá a 2009-ben kiadott Fehér Könyvben megerősíti, hogy a klímaváltozás káros hatásai gyorsan és veszélyes mértékben erősödnek, s ezzel összhangban áll a 2013 áprilisában közreadott Uniós Alkalmazkodási Stratégia is.

A főbb megállapítások a következők:

  • Elsősorban a hőhullámok következtében növekszik a halálozás, megváltozik a megbetegedések jellegzetes megoszlása a szív- és érrendszeri betegségben, az embólia és agyvérzés kórállapotaiban, metabolikus kórképekben, továbbá a közúti balesetek előfordulásában. A hőségriadós napoknak tulajdonítható többlethalálozás a referencia időszakhoz (1960-1990) képest az éves szinten átlag 121-es esetszámról 2021-2050 között mintegy 121 százalékkal 267-re emelkedik, 2071-2100 között a növekedés 778 százalékos szintet ér el, ami évi 1060 esetszámot feltételez. (Érdekes módon az első éghajlatváltozási stratégia a hőséghullámok, nyári melegrekordok miatt valószínűsíthető többlethalálozási esetek számát 2025-re országos szinten még 800-2600-re tette.)
  • Emelkedik a vegetatív idegrendszer terhelése, gyakoribbá válhatnak a pszichopatológiai tünetek.
  • Az élelmiszer ellátási változások és zavarok hatásaira növekszik az alultápláltság, éhezés, élelmiszerekkel terjedő fertőző betegségek.
  • A gyakoribbá váló nyári típusú szmoghelyzetek hatására számolni kell a légúti megbetegedések terjedésével.

  • Új, invazív, allergén növényfajok jelennek meg, az allergén gombaspórák szóródási ideje megnyúlik, az allergiás betegek érzékenysége változik. Az összpollenszám emelkedése miatt a hazai parlagfű allergiások becsült száma 2021-2050 között 1,277 millió főre, 2071-2100 között 1,326 millió főre, amely 6,4 százalékos, illetve 10,5 százalékos növekedésnek felel meg.
  • Egyes kórokozók gyakoribbá válnak a szúnyogok, kullancsok, rágcsálók elterjedésével - elsősorban a Lyme kór, a kullancsencephalitis, hantavírusok, nyugat-nílusi vírus, valamint különböző féregfertőzések jelenthetnek veszélyt. Hosszabb távon a szintén szúnyogok által terjesztett maláriás esetek száma nőhet. Jelentős veszély a lepkeszúnyogok által terjesztett leishmaniasis megjelenése, valamint egyéb, Európában a legutóbbi években detektált fertőzések (Chikungunya láz, Dengue láz, Rift-völgyi láz) megjelenése.
  • Növekedni fog az ivóvízzel, illetve a nem megfelelően kezelt - elsősorban rosszul hűtött - élelmiszerekkel terjedő bakteriális, vírusos és protozoon fertőzések gyakorisága (a salmonellosis campylobacteriosis, hepatitis A, cryptosporidiosis). Például a salmonellosis referencia időszakbeli éves átlagon 8090 esetszáma 2021-2050 között mintegy 8,2 százalékkal, 8489 esetszámra emelkedik, 2071-2100 között a növekedés 18,7 százalékos szintet ér el, ami évi 9311 esetszámot feltételez.
  • Az UV sugárzás és a lakosság viselkedésmódjának változása  (túlzott napozás, szolárium használata)növeli a bőrdaganatok kockázatát: a tudósok a bőrdaganatok 5 százalékos többlet növekedését jelzik előre 2050-re az északi félteke 45. szélességi fokára vonatkoztatva, míg az USA-ban 10 százalék növekedést jeleznek. A felhőképződés csökkenése, a nyári anticikloniális időjárási helyzetek előre jelzett gyakoribbá válása következtében megnövekedő UV-B sugárzás miatt hazánkban is emelkedhet a melanoma morbiditás: ezt már 2001-2010 között észlelni lehetett (1300 esetről 2398-ra emelkedett az éves új esetek száma).
  • Növekedni fog a mérgező származékokat termelő gombák aránya. Ez új rosszindulatú daganatok és idült toxikus károsodások kialakulását fogja előidézni.

A klímaváltozás várható egészségi hatásainak becslésében meghatározó szerepet tölthet be a lakosság alkalmazkodási készségének változása, ezzel kapcsolatban azonban korlátozott mértékben állnak rendelkezésre adatok - fogalmaz az éghajlatváltozási stratégia tervezete.