Éves összevetésben 0,9 százalékkal nőttek 2013 második negyedében a szolgáltatási kibocsátási árak, amin belül a szállítási, raktározási szolgáltatások árai több mint 3 százalékkal emelkedtek. A KSH adatai szerint az áremelkedést jelentős részben az 5,3 százalékkal dráguló postai, futárpostai szolgáltatások fűtötték, miközben a raktározás, tárolás terén 6 százalékot meghaladó áresést mért a hivatal. Előbbi nem csak az inflációt, de az EU-ban hasonló területen mért 1,5 százalékos drágulást is felülmúlja, míg a raktározás esetében az áresés teljesen szembe ment az unió egészében tapasztalható szerény emelkedéssel.
Az üres raktárak számának növekedése eredményezte a díjcsökkenést - kommentálta a KSH adatait a Napi.hu kérdésére Bíró Koppány Ajtony. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) főtitkára szerint ugyanis a cégek nemigen termelnek raktárra, aki pedig vásárol, az a lehető leghamarabb akarja haszálni, felhasználni a vásárolt anyagot.
Visszatérve a statisztikára, a rakománykezelési szolgáltatások átlagára gyakorlatilag stagnált éves összevetésben, miközben a közúti áruszállítás, költöztetés árszínvonala annak ellenére emelkedett közel másfél százalékkal, hogy a gázolaj az egy évvel korábbinál olcsóbb, a forint pedig az euróhoz mérten erősebb lett.
A szakember szerint a drágulást valószínűleg az magyarázhatja, hogy az e-útdíjra való felkészülés kapcsán elindulhatott a kisebb, 3,5 tonnás autókkal való fuvarozás részarányának növekedése (mivel ezekre nem, csak az ennél nagyobb járművek után kell útdíjat fizetni). Márpedig e kategória használata fajlagosan drágább megoldás, mint a nagyobb autóké. Azt nemigen lehet követni, hogy azok a megkérdezettek, amelyek így váltottak, végül a nagyobb kategóriában vallják-e be ezt a fuvarozási tevékenységüket és a vele járó áremelkedést, vagy egyáltalán nem tesznek róla említést, lévén a KSH-adatgyűjtés a legfeljebb 3,5 tonnás kategóriára nem terjed ki.
A főtitkár arra számít, hogy a harmadik negyedévi adatokban még erőteljesebb drágulást jelezhet a KSH, hiszen épp a negyedév elejétől, július 1-től vezették be a használatarányos útdíjat. Ennek oka részben az, hogy szűkült a fuvarozói kapacitás. Ez részben azzal magyarázható, hogy kiestek az Euro-1 és Euro-2 környezetvédelmi kategóriába tartozó, korszerűtlenségük miatt magasabb útdíjjal terhelt járművek. Ezek az autók tehermentesek voltak, így az üzemeltetésük is olcsóbb, míg az újabb eszközök zöme finanszírozott, vagyis drágábban üzemeltetett. Mindennek árfelhajtó hatása lesz az útdíj közvetlen hatása felett is. Mindez együtt a belföldi fuvaroknál 23-25, a nemzetköz viszonylatoknál pedig 3-6 százalékos áremelkedést hozhat az áruszállításban.
Az áremelkedést generáló fuvarkapacitás-csökkenésről mások is beszámoltak. Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezetője szerint a céghez szeptemberben már annyi megrendelés érkezett, hogy azt kapacitások híján nem tudták mind teljesíteni. A megrendelések növekedésének az lehet az oka, hogy másutt "eltűntek" a teherautók, vagyis a teljes hazai fuvarozói kapacitás szűkült a használatarányos útdíj hatására: a vállalkozók egy része átállt az EU-n belüli szállításokra, mások pedig befejezték tevékenységüket. Ez a kapacitáscsökkenés már a közeljövőben fuvardíjemelkedést eredményezhet Szabó Zoltán szerint.
A fogyasztói árakban mindez még nem érezteti hatását, a KSH által közölt augusztusi és szeptemberi inflációs statisztikában legalábbis nincs ennek nyoma. Ez egyelőre a szaktárca azon korábbi álláspontját erősíti, amely szerint az e-útdíj a fogyasztói árindexet csak néhány százalékponttal emelheti meg. A kérdés csak az, hogy az egyes ágazatok meddig bírják ezt, illetve a többletköltségek szétporlasztását, részbeni lenyelését. A tejiparban például a világpiaci árak emelkedéséből futja az útdíjra is. Amint viszont fordul a világpiac, napi gondot fog jelenteni a tejipari gyártók számára az útdíj.