Lakossági panaszok hatására a kerületben található 73-ból 13 szelektív hulladékgyűjtő sziget megszüntetéséről, illetve 4 egység áthelyezéséről döntött egyhangúan a zuglói képviselő testület a közelmúltban. A közelben lakókat ugyanis zavarta, hogy egyesek rendre felborogatták a konténereket, ami a környék közterületeinek tisztaságát előnytelenül befolyásolta, és jókora zajjal is járt. A jelenség máshol sem ismeretlen, a fővárosban minden kerület folyamatosan próbálja úgy átszervezni a szigetek helyeit, hogy a lakossági panaszokat mérsékelni tudja - közölte a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK). A városüzemeltetés szerint a zuglói kerületi szigetszám 20 százalékkal történő csökkentése érezhetően, jelentős mértékben fogja rontani az ellátottság színvonalát, ezért felsővezetői szintű egyeztetést kezdeményezett a kerülettel.

A konténerekbe helyezett, különválogatva gyűjtött hulladék szennyezettsége nem haladja meg a 10 százalékot Magyarországon, ami nemzetközi összehasonlításban is igen jó eredménynek számít.

Mivel a közterületeken elhelyezett szigetek önkormányzati engedély alapján működtethetőek, a testület bármikor dönthet úgy, hogy valahol megszüntet szigetet, amit nem szükséges egyeztetni az üzemeltetővel. A megszüntetés viszont azt hozza magával, hogy az a kerületrész szelektív gyűjtés tekintetében ellátatlan marad. A tapasztalatok szerint ez nem csökkenti a szemetelési kedvet, mivel a visszavont szigetek helyén egy ideig ugyanolyan illegális hulladékképződés várható; az áthelyezett szigetet pedig ugyanúgy megtalálják a szemetelők és borogatók, a visszavont sziget körzetében pedig hiányozni fog a szelektív gyűjtési lehetőség.

2008 volt a csúcs

Ami a hosszabb távú trendet illeti, jellemzően csökken a hulladék mennyisége és a szelektíven begyűjtött mennyiség. Budapesten 2009-ben a szigetszám elérte a 900-at, utána már csak eseti kihelyezésekkel bővült 950 körülire. A gyűjtőszigetek számában stagnálás vagy kis mértékű csökkenés várható országosan is, nagyrészt mert egyre több településen alakítják ki a házhoz menő gyűjtési rendszereket. 2011 év végén az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. országos hulladékkezelő partnerei mintegy 5600 darab gyűjtőszigetet üzemeltettek, és további 350 ezer háztartás számára volt elérhető a házhoz menő szelektív gyűjtés valamilyen formája.

2008-ig minden évben növekedett a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék mennyisége, ezt követően - a válság miatti általános gazdasági visszaesés következtében - némi csökkenés mutatkozott. Igaz, a kibocsátott csomagolás a csökkenő fogyasztás miatt szintén csökkent. 2008-ban az ÖKO-Pannon rendszerében mintegy 362 ezer tonna csomagolási eredetű hulladékot gyűjtöttek be szelektíven, 2009-re ez 332 ezer tonnára esett vissza. 2011-ben az országos csomagolás hasznosítás 540 ezer tonna körül alakult, ez körülbelül 60 százaléka az országos csomagolás kibocsátásnak. Ennek a mennyiségnek azonban csak mintegy 16 százalékát teszi ki a lakossági begyűjtés, a fennmaradó részt ipari, kereskedelmi forrásokból gyűjtötték be. A háztartásban keletkező szilárd hulladék (minden hulladékfajta, például elektronikai hulladék, zöldhulladék, építési törmelék, nem csak csomagolás) körülbelül 10 százaléka kerül szelektíven begyűjtésre és hasznosításra.

forrás: Öko-Pannon Nonprofit kft.
Napi Gazdaság

A lakosságtól történő szelektív gyűjtés piaci alapon jellemzően veszteséges tevékenység, ha a szakpolitika ösztönözni akarja a lakossági szelektív gyűjtés bővülését, azt támogatni szükséges. 2003 és 2011 között a gyártói felelősségen alapuló koordináló szervezetek fizettek a hulladékgyűjtő cégeknek támogatást a termékdíjból befolyt bevételből a begyűjtött hulladék mennyisége alapján. Az ÖKO-Pannon az elmúlt 9 évben összesen 42 milliárd forinttal segítette a szelektív gyűjtőrendszerek üzemeltetését és a hasznosítást, ebből mintegy 10 milliárd került a lakossági begyűjtést végző közszolgáltatókhoz. A támogatás részben vagy egészben finanszírozta a hagyományos szemétgyűjtés és a szelektív hulladékgyűjtés költségei közötti különbséget.

Jövőre újabb változás jön

A házhoz menő szelektív gyűjtést várhatóan 2013 második félévétől kezdik Budapest teljes területére kiterjeszteni, ekkor a gyűjtésébe bekapcsolt területeken a szigetek bizonyos célszerű ritkítása, illetve átszervezése válik aktuálissá. Ennek mértékéről korai lenne nyilatkozni, annyi azonban bizonyos, hogy mivel a házaknál nem lesz üveggyűjtés, az üveggyűjtő konténereket továbbra is közterületen kell majd üzemeltetni. A házhoz menő gyűjtés mellett "felfutó ágban" vannak a hulladékudvarok is. Tavaly adtak át Nagytétényben egy nagy területű, 5000 négyzetméteres hulladékudvart, ahol a már megszokott frakciók mellett lomot, autógumit és sittet is átveszik. Hasonló, sőt nagyobb udvarok létrehozását tervezi a városüzemeltetés a főváros három további pontján, az előkészületek folyamatban vannak.

A már elfogadott új hulladéktörvény több változást is hoz a hulladékkezelés, így a lakossági szelektív gyűjtés területén is. 2015-től kötelező lehet a lakossági szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a településeken. Ez a begyűjtött hulladékmennyiség növekedését eredményezi, ugyanakkor jelentős többletköltséget jelent majd az önkormányzatok számára. Elvárás, hogy a szelektív gyűjtést minél közelebb hozzák az emberekhez, ezáltal kényelmesebbé tegyék a szelektálást, mert a lakosok gyűjtési hajlandósága a kényelmi szempontok javulásával nő. A lakosság egyharmada 100 méternél többet nem hajlandó megtenni a gyűjtőszigetekig - derült ki az ÖKO-Pannon lakossági hulladékkezelési szokásokat vizsgáló 2010-es reprezentatív kutatásából. Szelektív gyűjtéssel lefedettnek tekintenek egy területet, ha ezer fő részére legalább egy gyűjtősziget rendelkezésre áll.