A kormány az ideinél némileg alacsonyabb bruttó 8,8 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedéssel számol a 2019-es költségvetésben, a várakozások szerint ebből a versenyszférában a bérek átlagosan 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal nőhetnek. Viszont a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre szerint jövőre a minimálbér újabb kétszámjegyű emelése is elengedhetetlen - derül ki a lap cikkéből.

Az inflációs cél figyelembe vétele mellett 10-12 százalékos emelést javasolnak a minimálbér, 15 százalékot a garantált bérminimum esetében. Mivel csak 2018-ra kötelezték el magukat a kormánnyal kötött bérmegállapodással, most ősszel újra tárgyalni kell a számokról. A szakszervezet célja, hogy a 2016-2022 közötti emelés legalább 40-50 százalékos reálkereset növekedést jelentsen összességében.

Kapcsolódó

Derűlátóbban fogalmazott Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki szerint a minimálbérek már elérik a létminimum szintjét. Viszont ő is további emelést javasol, hogy a társadalmi minimumhoz, vagyis a stabilabb megélhetési szinthez közelítsék a fizetéseket. A szervezete ezért hosszútávú felzárkóztatást kezdeményez, a céljuk az, hogy 2022-ig 27 százalékkal emelkedjen a nettó minimálbér.

A Liga Szakszervezetek viszont azt kívánja, hogy a másik három visegrádi ország szintjére, pontosabban fölé emeljék a minimálbéreket. Az idén például a cseh szinttől 37,8 százalékkal maradnak el a szintek. Így ők azt javasolják - a közterhek és az infláció figyelembe vétele mellett -, hogy jövőre 38 százalékot emeljenek a legalacsonyabb bérsávon, így bruttó 190 ezer forint legyen a minimálbér. Míg 44 százalékot húznának a garantált bérminimumon, hogy az elérje a bruttó 260 ezer forintos szintet.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta a lapnak, hogy még nem látni, a világgazdasági helyzet milyen helyzetet teremt. Ő nem mondott konkrét számokat, de arról beszélt, hogy a munkaerőhiány felfelé hajtja a béreket.

A fotó forrása: AFP Photo/Yoshikazu Tsuno.