A felmérések szerint Magyarországon stagnál a drogfogyasztók száma, ám a valós helyzet sokkal aggasztóbb - írja a Népszava.
A szigorú drogtörvény és a szerhasználók elutasítottsága is szerepet játszik abban, hogy mind nagyobb a látencia, így egyre nehezebb mérni a valós tendenciákat. Valamint egy ideje a szaktárca sem ad pénzt ilyen kutatásokra. Az ellentmondásos adatok és a nagy látencia miatt minden eddiginél fontosabbak lennének a droghelyzetről készülő kutatások, tanulmányok - mondta a lapnak Paksi Borbála, aki „Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról” című, a felnőtt lakosság körében közel húsz éve tartó kutatássorozat vezetője, a terület kutatója.
A lap szerint évek óta változatlan, vagy némiképp csökkent a drogfogyasztók száma Magyarországon a számsorokat érdemes fenntartással kezelni.
Az emberek ugyanis egyre kevésbé merik, akarják elismerni, hogy fogyasztottak már kábítószert.
Például a marihuánafogyasztás esetén, ami a legelterjedtebb tiltott szer hazánkban, a hagyományos kérdésekkel mért 6,7 százalékos kipróbálási arány helyett 16 százalékot becsültek, míg a szintetikus kannabinoidok esetén még nagyobb a különbség, ott 2,4 százalékról 22,4 százalékra ugrott a végeredmény.
Évi 30-40 aranylövés
Ami a nagy egészet illeti: korrigálás után a tiltott drogok úgynevezett életprevalencia érteke – vagyis mennyien próbáltak ki valaha kábítószert – a 2015-ben mért 10 százalék helyett 16 százalékra volt becsülhető, 2019-ben pedig 7,9 helyett 23 százalékra.
Molnár István Jenő, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója ugyanakkor elmondta, hogy más szempontból nem állunk rosszul a területen: ez leginkább a fogyasztás által bekövetkezett halálesetek számában érhető tetten. Évente 30-40 regisztrált drogtúladagolás történik, ami minket hátrébb sorol az országok közt.Válságálló-e Magyarország?
Virág Barnabás ad választ a kérdésre, továbbá Végh Richárd a BÉT vezérigazgatója is beszélget május 26-án a Müpában. Az MNB alelnöke és Budapesti Értéktőzsde vezetője a Napi.hu konferenciájának fő előadói.