Az újságíró-iskolák tanulói elé nem az arab világ médiáját szokták a sajtószabadság mintaképéül állítani, ám most mégis egy angol nyelvű ománi hírportál, az Oman Daily Observer számol be a média magyarországi durva korlátozásáról. Orbán Viktor miniszterelnök kiterjedt reformjai közül kevés keltett akkora riadalmat, mint a média átformálása - kezdi beszámolóját a hírportál, megjegyezve, hogy a hét végi szavazáson várhatóan újraválasztják Orbánt.

A riportereknek egyáltalán nincs lehetőségük arra, hogy feltegyék a saját kérdéseiket, vagy arra, hogy arról írjanak, amiről akarnak - mondta el egy a közmédiánál dolgozó, neve elhallgatását kérő újságíró. Ahogy a választások közelednek, egyre rosszabbá válik a helyzet. Az ellenzéki politikusokat csak a botrányokról kérdezhetem, arról, hogy milyen politikát ajánlanak a választóknak, nem.

Hogy van ez?

Miután Orbán 2010-ben kétharmados többséggel hatalomra került, rákényszerítette a sajtóorgánumokat, hogy regisztráltassák magukat és jogszabályba foglalták, hogy kiegyensúlyozottan kell tudósítaniuk a közélet eseményeiről. Létrehozták a médiatanácsot, amelyet a kormányhoz hű emberekkel töltöttek fel. Ennek a szervezetnek joga van megbüntetni, illetve bezárni a sajtóorgánumokat. A közrádiót és a köztelevíziót egyesítették, és ugyanazt az információ kapják az állami hírügynökségtől.

Példátlannak tartja a 2010 után indult manipulációt Kovács Klára, aki 13 évig volt az állami televízió újságírója, és az egyik 500 fős kirúgási hullámban vesztette el állását. Minden szövegünkbe bele kellett venni, milyen rosszul mentek a dolgok a korábbi kormány alatt, illetve hogy Orbán valamiféleképpen mindent rendbe tesz - emlékszik vissza.

Az új médiaszabályozás és más demokratikus intézmények korlátozása ellen tüntetéseket tartottak, kifogásokat fogalmazott meg Hillary Clinton az első Obama-adminisztráció külügyminisztere, az Európai Bizottság és több civil jogvédő szervezet. Számos független sajtóorgánum anyagi gondokkal küzd, mert egy csapásra elvesztett minden állami hirdetést. Ezek főként a kormány szövetségeseinek kezében lévő orgánumokhoz jutnak.

Így van ez

A magánhirdetők nem akarnak bajt maguknak, ezért szintén odaviszik a pénzüket, ahova az államiak - mondta el az ománi portálnak Mong Attila, az Átlátszó oknyomozó újságírója. Magyarországon van egy sajátos ára a szerkesztői függetlenségnek: a kevesebb hirdetési bevétel - teszi hozzá.

Arató András, az ellenzéki Klubrádió vezetője beszámolt a médiahatósággal vívott jogi csatáikról. Emellett elmondta, hogy korábban az állami hirdetések bevételeik ötödét adták. 2011-re ennek 95 százaléka odalett, akárcsak a magánreklámok nagyja. Mindezek pszichológiai hatása, hogy egyre több újságíró és kiadó cenzúrázza saját magát - mondja Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke, médiaoktató.

Ugyanakkor az internetes média szépen bővül. Az Átlátszó mellett, az Origo, az Index és a 444 hasítja ki a legnagyobb szeletet az olvasóközönségből. Az internet az a fórum, ahol meg lehet tudni, mi történik valójában Magyarországon - állítja Szávuly Aranka szabadúszó újságíró, akit 2011-ben rúgtak ki a közmédiától.

Orbán a bírálatok hatására puhított a médiaszabályozáson, például az újságírók forrásainak védelmét fellazító terven. A kormány álláspontja szerint, senki sem fenyeget senkit. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy egyetlen sajtóorgánumot sem büntettek meg vagy zártak be.