A 2008-as gazdasági válságra eltérő módon reagáltak a régiós országok. Van, ahol a szociális kiadások, a munkanélküli támogatások emelésével, vagy akár a minimálbér növelésével igyekeztek segíteni a nehéz helyzetben lévőkön. Magyarország más utat választott - hívja fel a figyelmet elemzésében a Policy Agenda.
Nálunk a minimálbér bruttó értéke 2008 óta 59 százalékkal emelkedett, és ezzel a V4 országok, valamint Bulgária, Románia, Szlovénia, Horvátország közötti mini-versenyben negyedikek lettünk. Ha viszont a nettó értékét nézzük a legkisebb keresetűek bérének, akkor már rosszabb a helyzet. Az egykulcsos adórendszer hatására a nettó növekmény ebben a körben már csak 31 százalék. Ennél kisebb mértékű emelés csak Csehországban volt (26 százalék). Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában 85, illetve 90 százalékos mértékben nőttek a nettó minimálbérek.
Ha a nettó reálnövekedést nézve (azaz az inflációval korrigált a nettó minimálbér-emelést tekintve), akkor még rosszabb a magyar pozíció. A vizsgált országok közül a gazdasági válság óta nálunk volt egyedül 10 százalék alatt a nettó reálnövekedés. Még a nálunk kisebb nominális emelést végrehajtó Csehország is lekörözött minket.
Feltűnően kilóg a magyar adat
A nettó minimálbért euróba átszámolva már látszik, hogy ebben az összehasonlításban is kezdünk komoly hátrányba kerülni. A közös valutában mérve 2008-2016 közötti időszakban Bulgáriában 91, míg Romániában 60 százalékkal nőtt a legkisebb bér, miközben nálunk csak 7 százalékkal. Látványosan maga mögé utasította hazánkat Szlovákia (52 százalék), Szlovénia (42 százalék) is, Lengyelország (34 százalék) és Csehország (31 százalék). Még az utolsó előtti Horvátországban is 26 százalékos volt a minimálbér emelkedés az elmúlt nyolc évben.
Történelmi hátrányt dolgoznak le?
Romániában a nettó minimálbér euróban nézve 60 százalékkal emelkedett az elmúlt 8 év alatt, nálunk azonban csupán 7 százalékkal (ebben közrejátszott a romló árfolyam is). Ez pedig azt jelenti, hogy míg 2008-ban a magyar nettó minimálbér több, mint kétszerese volt a romániainak (2,05), most nem éri el annak az 1,4-szeresét (1,37).
Amennyiben az árfolyamok, és az adórendszerek esetleges változásával nem számolunk, és csak az elmúlt évek bruttó növekedési átlagát nézzük, akkor körülbelül 5 év múlva a román nettó minimálbér megfogja előzni a magyarországit (a bolgár akár előbb is, bár ennek kicsi a hazai munkaerőre gyakorolt hatása). Ez pedig végképp nehéz helyzetet hozna a betanított munkások munkaerőhiányát tekintve. Az intézet arra számít, hogy főleg a határmenti régiókban megerősödne Románia irányába az átvándorlás, ingázás.
Mi várható az idei tárgyalásokon?
A büdzsé és az adótörvények megszabták a jövő évi bértárgyalások kereteit. A költségvetés indoklása szerint a kormány 2017-ben a nettó bérek 5,1 százalékos növekedésével számol. Miután az adórendszerben jelentős változás nem lesz, ezért várhatóan ez a növekmény megoszlik a különböző bérkategóriák között. Azaz nem olvasható ki a számokból egy 5-6 százalékosnál magasabb nettó minimálbér-növekedés.
A szakszervezetek abban érdekeltek, hogy az elmúlt évektől eltérően egy, az alacsony bérűek növekedését valóban segítő megállapodást legyenek képesek kötni. Ehhez azt az elvi célt tűzték ki, hogy a kormányzati ciklus végére a nettó minimálbér legyen egyenlő a létminimum összegével.Kérdéses, hogy a munkavállalói oldalon lévők mennyire lesznek képesek egységesen kitartani igényük mellett, és akár a kormány ellen menni, vagy ismét megosztja a politika a munkavállalói oldalt, ahogy tavaly történt.
A munkaadói oldal érezhetően továbbra is azt a taktikát követi, hogy a létszámhiányos ágazatokban hajlandó nagyobbat emelni, és ezzel megállítani az elvándorlást. Ilyen például a vendéglátás, vagy a kereskedelem. Ugyanakkor az általános érvényű béremeléstől láthatólag tart, és nem szeretné ezzel saját mozgásterét korlátozni.