A kiadvány sorra veszi többek között, miként alakulnak a háziorvosokhoz bejelentkezett, 19 évesnél idősebb lakosok megbetegedései tízezer megfelelő korúra, nemenként 2005-2015 között.

Az összesítésből kiderül többek között, hogy 2005-2015 között, tízezer lakosra számítva:

  • Mintegy ötven százalékkal nőtt a magas-vérnyomástól szenvedő felnőtt nők, közel hatvan százalékkal a férfiak száma.
  • Közel hetven százalékkal több lett a szívbeteg nő, több mint hatvan százalékkal gyarapodott a tízezer lakosra jutó szívbeteg férfiak száma.
  • Mind a daganatos nők, mind a daganatos férfiak száma kilencven százalékkal nőtt
  • Közel 80 százalékkal több a cukorbeteg nő, a cukorbeteg férfiak száma pedig kilencven százalékkal emelkedett.
  • Az asztmások száma a nők körében csaknem háromszorosára duzzadt, a férfiaknál is több mint kétszeres a növekedés.
  • Több mint kétszeresére nőtt az idült légúti betegségtől szenvedő nők száma, a férfiak száma kevesebb mint a kétszeresére emelkedett.
  • Két és félszeresesére nőtt az agyérbetegséggel küzdő nők száma, a férfiaké pedig lényegében megduplázódott.

A születéskor várható élettartamot régiónként és nemenként vizsgálva 2000-2015 között a KSH megállapítja:

  • Míg 2000-ben a nyugat-dunántúli nők számíthattak a leghosszabb életre (76,6 év), az Észak-Alföldön élők a legrövidebbre (75,1 év), szemben az akkor várható 75,6 éves átlagos várható élettartammal,
  • a férfiaknál a Közép-Magyarországon élők helyzete volt a legkedvezőbb 67,9 évnyi várható élettartammal, és  Észak-Magyarországon a legkedvezőtlenebb 66,2 évvel, miközben az átlag 67,1 év volt akkor.
  • 2015-re mindkét nemnél a közép-magyarországi régióban való lét kecsegtetett a leghosszabb várható élettartammal (nők:79,1 év, férfiak 73,4 év), s az észak-magyarországi régió a legrövidebb élettel (nők:77,9 év, férfiak 70,6 év).

A halálozási statisztikák szerint:

  • 2000-ben a nők 57 százaléka halt meg a keringési rendszer betegségei miatt, 23 százalékuk pedig daganatos betegségek következtében.
  • 2013-ra kissé módosult ez az arány, rendre 55-23 százalékra.
  • A férfiak 45 százalékánál keringési betegségre volt visszavezethető a halál oka 2000-ben, 27 százalékban pedig a daganatos betegség vetett véget az életnek,
  • 2013-ban 45-29 százalékra változtak az arányok.

A felfedezett rosszindulatú daganatos betegségek száma a 2001-es 63 ezerről 2015-re 79 ezerre gyarapodott a két nemnél együttesen.

Az újonnan nyilvántartásba vett HIV-fertőzöttek száma a két nemet együttvéve a 2000-es 48-ról 2015-re 271, az újonnan bejelentett AIDS-betegek száma a 2000-es 27-ről 2015-re 43-ra emelkedett.

Nem adnak okot örömre az európai öngyilkossági statisztikák. A 100 ezer lakosra számított mutatót illetően mind a magyar nők, mind a magyar férfiak  a második helyen állnak. A nőknél Litvánia az első 12 öngyilkossal, Magyarország a második 9 -cel.

A férfiaknál Lettország a listavezető 37 öngyilkossal, Magyarország itt is a második, csupán néhány tizeddel lemaradva 36,7 férfi öngyilkossal.