A Generali kutatása szerint itthon a megkérdezettek jelentős része (28 százaléka) fél a daganatos betegségektől, amelyeket a szív- és érrendszeri betegségek (24 százalék), illetve az agyvérzés, trombózis (22 százalék) követnek. Bár az európai lakosság mindössze a világ népességének egynyolcadát teszi ki, mégis a daganatos esetek közel negyedét itt regisztrálják, évente 3,7 millió új megbetegedéssel. A magyarok Európa élmezőnybe tartoznak, 2013-ban Horvátországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Dániával és Lettországgal együtt a daganatos megbetegedések nálunk okozták a legtöbb halálesetet - 100 000 lakosra vetítve legalább 300 esetben - figyelmeztet a szakértő.

Ezek a leggyakoribb daganatos betegségek

Az unió tagállamaiban az Eurostat felmérése szerint 2013-ban 100 ezer lakosra vetítve átlagosan 265 daganatos megbetegedéssel összefüggő halálozást regisztráltak. Ezekben az esetekben a leggyakoribb (100 ezer lakosonként több mint 10) a légcső, a hörgő és a tüdő, a vastagbél, a szigmabél és a végbél találkozási pontja, a végbél, a végbélcsatorna és a végbélnyílás, a mell, a hasnyálmirigy, illetve a gyomor, a máj és az epevezeték rosszindulatú daganata volt. Magyarországon a tüdőrák és a vastagbélrák-halálozás is kiemelkedő: tüdőrákban (100 ezer lakos / 89 halálozás) és vastagbélrákban (100 ezer lakos / 56 halálozás) is nálunk haltak meg a legtöbben.

A KSH adatai alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan emelkedett itthon: míg 1999-ben közel 141 ezer ilyen esetről számoltak be, 2015-ben ez már közel 348 ezer volt - ebből közel 146 ezer férfi és több mint 202 ezer nő. A hazai megyék közül ebben az időszakban Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) vezette a mezőnyt (közel 98 ezer eset), a dobogó második és harmadik fokán pedig Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közel 56 ezer eset) és Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye, több mint 47 ezer eset) követte.

Mik jelentik a legnagyobb kockázatot?

Magyarországon a kiemelkedő esetszám a  mozgáshiányra, a túlzott alkoholfogyasztásra, dohányzásra, háztartási szilárd tüzelőanyagok használatára és az elhízásra vezethető vissza.  Életmódváltás és rendszeres szűrés javíthat a számokon, a 2014-es európai lakossági egészségfelmérés szerint ugyanis a megkérdezett nők 60 százaléka vett részt az adott évben mammográfiás vizsgálaton, a szűrővizsgálatra behívott korosztály 11 százaléka azonban még soha nem ment el a vizsgálatra.

Míg Svédországban az emlőszűrésen való részvételi arány megközelíti a 90 százalékot, Magyarországon ez csak 50 százalék körül mozog, szemben a WHO által elvárt érték 70 százalékkal. Hasonlóan nagy a kontraszt a méhnyakrák-szűrésen való részvétel terén is - állítja Szabó Gergő háziorvos.

Az életkorhoz kötött szűrések mellett legalább olyan fontos, hogy akinek a családjában előfordult daganatos megbetegedés (főleg, ha halmozottan), annak az adott rokon megbetegedési életkora előtt évekkel javasolt a vizsgálatok elvégzése - hangsúlyozta Gerdán János. További fontos tényező, hogy akinek életmódja, foglalkozása miatt fokozott a rizikó, szintén panaszoktól, életkortól függetlenül hamarabb jelentkezzen e szűrővizsgálatokra - fogalmazott.